Simple vásárlói tájékoztató







Nem szabad a tehent...

itt vagy: Eropolis > Belváros > Blog > barna72


Ha elfelejtetted a jelszavad...
Ha még nem vagy tag...

Írd meg az életed, írd meg a mai napod! Volt ma szex? Jó volt? Mi volt a jó benne és mi hiányzott? Mi húzott fel a legjobban ma? S minek örültél? Mi volt a legérdekesebb ma Eropolisban? Hát a külvilágban mi történt? Inkább a főnököddel vagy inkább a szomszédoddal feküdnél le? Vagy egyikkel sem?
Ha te is szeretnél blogot, örömpolgárnak kell lenned!


barna72 blogja


Nem szabad a tehent...
Hmmm!


Hátha itt még nem ismerik néhányan.
#199 (2017-10-19 13:39:29)

"Vasárnap reggel felkeltünk, rámnéz Fater, azt mondja:
-Jó reggelt lufifej! Te figyejjé má ide, mindjárt szülinapod lesz. Mit szeretnél?
-Hát…az őszintét?
-Csakis a tutit, ne kímélj, lóvé van dögivel, leszüreteljük a húszezres fáról, hadd szójjon! Na mi kéne?
-Tulajdonképpen egy vibrátort szeretnék.
-MMMMM MMMMMMIT? HOGY….HOGY…TESSSSSSÉK????????????
-Minden barátnőmnek van, csak nekem nem ,és szerintem elég öreg vagyok ahhoz, hogy legyen.
-DE…DE…DE…HÁT…CSAK NEM KÉPZELED, HOGY EGY BROKIT FOGOK VENNI NEKED A SZÜLETÉSNAPODRA?????!!!!!…KÜLÖNBEN IS EZT…EZT NEM VELEM KÉNE MEGBESZÉLNED…EZ…EZ ILYEN NŐI TÉMA!
-Basszus hát kérdeztél, válaszoltam. Nem kell velem eljönnöd és megvenned…
-Fúbazmeg…navárjál…hozok egy kávét…szerintem rummal… Hát nem vagy normális hogy ébredés után belémbaszod az infarktust!!!!Hozok kávét…
(a délelőtt ebben a laza sokkban telt, aztán dél körül folytattuk ezt a pompás beszélgetést.)
-Figyelj gyerek...nem is vagy gyerek! 37 éves nő vagy Úristen! Na. Akkor induljunk el aztán essünk túl ezen.
-Mármint hogy mi a terv?
-Menjünk el a faszosboltba és vegyük meg az elemes vejemet, aztán essünk túl ezen.
-Hát…Izé…Én nem biztos, hogy az apámmal akarok menni szex shopba!
-MIÉRT KIVEL AKARSZ MENNI? AZ OKOS BARÁTNŐIDDEL, AKIK BELERÁNGATNAK MINDENFÉLE…PORNÓS IZÉBE??!!! MAJD ÉN…MAJD…ÉN…FELÜGYELEM OTT A DOLGOKAT!!! Ott akarok lenni életed minden nagy pillanatánál szóval megyünk és kész.
-Hát jó, akkor menjünk.
Ésbazmeg vasárnap délben elindultam a szülő édes apámmal műbrokit venni a körúton, én, aki életében nem volt szex shopban és Fater, aki lányos apa, tehát szerinte a Föld nevű bolygón ennek a körülbelül 3 milliárd hímnek egyáltalán nincs is nemi szerve, és ha ESETLEG van is nekik valami csökevény ott a lábuk között, arról nekem egyrészt fogalmam sincs, másrészt én még olyat nem láttam és nem is fogok soha.
Na, találtunk egy szimpatikusnak tűnő üzletet és megálltunk előtte.
-Figyelj…elszívom ezt a cigit aztán bemehetünk…DE MIT FOGUNK MONDANI TE SZERENCSÉTLEN!??!! JÓ NAPOT KÍVÁNOK, EGY PÉNISZT SZERETNÉNK KÉRNI???? ŐŐŐ, TESSÉK URAM, 18 CENTI, MARADHAT???
-Dehülyevagy :D Szerintem csak nézelődjünk aztán meglátjuk.
-NÉZELŐDJÜNK? ÚRISTEN AZT FOGJÁK HINNI HOGY VALAMI BETEG PERVERZ VAGYOK, AKI ELJÖTT A LÁNYÁVAL ÉS FAJTALANKODNI AKAR!!!
-Fater, az eladó nem tudja hogy a lányod vagyok!
-Ja, az igaz. ÚRISTEN DE AZ MÉG ROSSZABB, AZT HISZI HOGY A CSAJOM VAGY!!!!!
-Te, figyelj, megnyugtatlak. Egy eladó egy szex shopban az azért nagyjából látott már embereket, akik bejönnek és mindenféle dolgokat vesznek. Nem mi leszünk az elsők, nem kell beszarni, amúgy én sem merek bemenni, de tökmindegy…
-Jóakkor ott egy kajálda, igyunk meg előtte egy fröccsöt.
-Jó.
(Délután 3 óránál tartunk, Fater bevert 4 nagyrföccsöt, én 1 kicsit, szolidan, majd visszasunnyogtunk a bolt elé).
-Jó, még egy cigit elszívok és bemegyünk…De figyelj, ígérd meg hogy nem valami XXXXXL-es feka cuccot veszel, hanem csak egy ilyen kis intelligens kukit!
-Nyilván nem fogok Fater, majd közösen kiválasztjuk az új palimat, és minő szerencse, egyből megismerheted, sőt, elemet is vehetsz bele, hogy legyen valami lendület is ebben az új kapcsolatban…
-Nakussoljál elfele! Menjünk be.
Nagy levegőt vettünk és beléptünk az ajtón, ahol belül még egy vörös függöny is volt.
-Jó napot kívánok!-Köszöntünk illemtudóan.
-Jó napot, szóljanak ha tudok segíteni!- Mondta az eladó, aki valami újságot olvasott bőszen,… nem, nem olyat te kis perverz!!!!
Hát mi meg elkezdünk nézelődni, mint a turisták, akik épp elvesztik a szex-shop-szűzességüket. Nem akarok hazudni, deeeeee azért elég sok mindenről nem tudtuk hogy micsoda, levettük a polcról és egymásnak mutogattuk suttogva, hogy “ez szerinted mi?…És hova kell dugni?…ÚRISTEN EZT MIRE HASZNÁLJÁK????” meg hasonlók, szóval nézelődünk össze-vissza, nagy, csillogó szemekkel, mint a gyerekek, akik beszabadultak Diznilend színfalai mögé.
-Na, gyere, itt vannak a brokik…Öcséééém, ez mi rajta?
-Hát ez ilyen pöcökmámorító.
-MI?
-Csiklót izgatja.
-Na, fejezzük be a disznólkodást, nem kell neked ilyen trükkös dolog, az igazi pöcsön úgysincs ilyen, vegyünk olyat ami rendes, életszerű…De ezek miért ilyen nagyok? És olyan nincs ami le van kókadva? Viagrás műanyag, mi?Na gyere, itt van ez…Ez ilyen kis helyes, pofás, egész jóképű. Intelligens tekintet meg minden. Szinte látom hogy diplomás! JÉZUSOM, NEM HISZEM EL HOGY…
-Halkabban, Fater!
-Nem hiszem el hogy a tulajdon lányommal műcerkákat fogdosok egy faszosboltban!
-Lazulj le, szerintem ez jófejség!
Ekkor halkan köhécselni kezdett az eladó majd megszólalt…
-Őőőőőőő elnézést uram…
-Igen!-fordult felé zavartan Fater.
-Őőőőőő…maga…te…te nem Pécsett voltál katona ’72-ben?
Na, ekkor Faternak rák vörös, hangsúlyozom, RÁK VÖRÖS lett a feje, a fülei lángoltak, én belül röhögő görcsöt kaptam, aztán szerencsétlen nagy nehezen megszólalt:
-Hát…hát…én…igen…
-Sportszázadban voltál nem? Fociztál nem?
-I…i…igen…te…te…basszus te a Novák Sanyi vagy?
-IGEN, SZEVAAAAAASZ!!!!-ugrott ki az eladó a pult mögül és azzal a lendülettel megához is szorította az öregemet.
-Szia Sanyi..hát…hát…mi van …mi…mi van veled?
-Ó én remekül vagyok, a Tauruszban dolgoztam aztán 8 éve megcsináltam ezt a boltot, azóta itt vagyok. És veled? Focista lettél?
-Hát…nem..éééééén karosszéria lakatos lettem és…
-Ő itt a kedves nejed?
-Neeeeem, nem, ő a lányom…
-Igazán csinos, keziccsókolm a drága hölgynek…és…mi járatban vagytok itt?
-Hát…őőőőőőőőőőőőő…szóval…jön az én kislányom születésnapja és én még ott tartok, hogy barbi baba meg játékmaci, de egy kicsit elrepült az idő és…hát egy ilyen műbránert szeretnénk….
-Áhhhhhhá, szóval szerepjáték…te kis huncut! Már a seregben is tudtuk, mikor egyszer bezártátok az élelmiszer raktárba a főtörzs elvtársat,akit szilveszterkor nőnek öltöztettetek, hogy neked egy picit ferde hajlamaid vannak! Te kis csibész, te!! De semmi gond, ha viszel az asszonynak egy nővérke jelmezt meg egy szopóálarcot, akkor féláron adom a vibrátort, aztán játszadozhattok hármasban…!
-Bazmegtuttamhogyezlesz…!!!!!!!!!!!!!!!!!!!"

1 hozzászólás |

47/52=4 ?
#198 (2016-06-08 22:33:09)

Év vége van. (Nem múlt, nem jövő itt a bejegyzésben, hanem ez a jelen az iskolákban.) És év végi hajtás a jobb jegyekért.

Mind a két gyerekem matek tagozatra jár, ugyanabban a suliban, de most kicsit megütköztem a kisebbik (matek)dolgozati eredményén, pontosabban annak osztályzatán. 
Itt kikötöm, hogy nem tökéletesek a gyerekeim, de hál' isten nem rám ütöttek matematikai tudásukat illetően. :)
A nagyobbik kisujjából kirázza a tantárgyat (nem csak ezt). A kicsi viszont küzd rendesen, és szorgalommal igyekszik kihozni magából a legjobbat. ( Más tantárgyakból is a szorgalmával igyekszik utolérni a bátyja teljesítményét. ) 

Szóval ez a matek, év végi dolgozat sikerült az elérhető 52 pontból, 47 ponttal négyes osztályzatúra. 
Szerény fejszámolási képességeim ellenére is ez 90% fölötti teljesítmény. A tanító néni azzal vigasztalta gyermekem, hogy egy pont hiányzott az ötöshöz. 
Egész év így telt el, hogy küzd a drágám rendesen és teljesen feleslegesen. 
Tegyük hozzá, hogy szigorúak a tanító nénik. Az ötös dolgozat, fehér holló volt az egész évben osztály szerte. Most se volt egy se. (ezt sem értem: nem tenyészmén (-kanca) képző ez a suli és nem az epsomi derbyre készülünk, szóval mire fel ez a szigor?)

És itt rohanok ki, mint Zrinyi, Szigetvárról:
 Én értem, hogy matek tagozat. 
 Én értem, hogy azzal a bizonyos figyelem összpontosítással is baj van a tíz éves kislányomnál. (ez ügyben az apjára ütött: én is inkább a matchboxot tologattam a nyitott matek füzeten...   :vigyor:  )
 Én értem, hogy nem adnak tört jegyet. (egy ilyen dolgozatnál kijárna a 4/5, mint osztályzat) 
 De! Mi lett volna, ha a harmadikos kislányomat, az év utolsó dolgozatán a hiányzó egy pont mellett kivételesen 4/5-del, ne adj isten egy "öt alával" jutalmazta volna a tanító néni (csak ezt a dolgozatot, nem az év végi jegyet!), amivel némi motivációt is adott volna az elkövetkezendő tanévre? (tudom ebben már van némi pedagógia is)
A Kicsilány meg persze, hogy szélmalom harcnak érzi a sok szorgalmit, meg gyakorlást.

Vagy ez tendencia manapság a sulikban? 
Sok az egyetemista (akik hálátlan módon külföldön próbálnak boldogulni), tehát kimondjuk előre a gyerekre  hogy "Hülye vagy fiam, menjél kőművesnek!" (miért zárták be akkor a sok szakmunkásképzőt?)
Elkedvetlenítjük a gyerekeket a tanulástól, hogy véletlenül se tanuljanak tovább és még hülyébb választópolgárok legyenek majd ha felnőnek? Utánozzuk az amerikai rendszert? 

Lánykám nem akar jövőkutató lenni és Elon Musk találmányai is hidegen hagyják. Gyalázatos módon egyelőre óvónői ambíciói vannak.

16 hozzászólás |

Egy nyári kapcsolat
#196 (2015-09-03 23:48:41)

Furcsa egy szokás, de egy ideje használom... 

Valójában Őt nem kellett volna elengednem, legalább is, még nem. Több volt ő egy sima szexkapcsolatnál. Építő kritikákat-, bírálatokat kaptam tőle, bár kissé durván összecsomagolva, rám zúdítva ezeket. 
 Voltaképpen ki kellett volna használnom az ezekben rejlő lehetőségeket, vissza kellett volna élnem ezzel az ismeretséggel, hagyni, hadd építsen engem, de nem ment. 
Az annyira nem zavart, hogy a vesémbe látott. (na jó, titkon az is :)  ) 
Az már kicsit zavart, hogy nem küzdöttem meg érte. (Majdnem szó szerint az "ölembe hullott".)

Sajnos nem volt a zsánerem. :( 

Rosszkor, rossz passzban vont felelősségre. Addig csűrte csavarta a beszélgetésünket, amíg ki nem húzta belőlem: ne folytassuk. És tök igaza volt! (...)

Tartott egy nyárig, isten nyugosztalja.


Szóval egy ideje már, a valamennyire is fájó búcsúk után előveszem az egyik kedvencemet: A Kékszakállú Herceg Várát 

(sóhaj)
"Judit, Judit...!"

 !link:https://youtu.be/Tllv7GMJuAk?t=1779 

8 hozzászólás |

Hát úgy néz ki , ma este sem lesz sex…
#195 (2015-08-11 11:25:20)

Valahonnan a netről:

Én igazán soha nem értettem meg, miért különböznek annyira a férfi és női szexuális szükségletek. És soha nem értettem meg azokat a Vénusszal és Marssal kapcsolatos dolgokat. Ugyanúgy nem értettem, hogy a férfiak miért gondolkodnak fejjel, a nők viszont szívvel. És a végén, soha nem értettem, hogy miért csökken a női szexuális vágy a nagy Igen kimondása után.

Egyik este, múlt héten, feleségemmel feküdtünk az ágyban. Már lángolt a vágy és a hormonok, amikor mondta:
– Nem tudok most, nincsen kedvem… Csak akartam, hogy megölelj egy kicsit.
– Miii??? – mondtam – ez most mit jelentsen?

És akkor kimondta a mondatot, amelytől fél minden férj a bolygón:

– Te egyszerűen nem érted az én érzelmi igényeimet, amelyekre szükségem van, mint nőnek, hogy kielégítsem a te férfi testi szükségleteidet.

Furcsa arckifejezésemre csak azt mondta:

– Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azért, amit az ágyban csinálok veled?
Rájöttem, hogy nem lesz semmi, elfordultam és elaludtam.

A következő nap felhívtam a főnököm és kivettem egy szabadnapot, hogy egész nap a feleségemmel legyek. Elmentünk ebédelni, aztán elvittem egy nagy bevásárlóközpontba ahol egy fél emeletnyi női ruha üzlet volt. Körbe mentem vele, amíg kiválasztott néhány drága ruhát. Nem tudta eldönteni, hogy melyiket vegye meg, így mondtam, hogy megvesszük az összeset. Cipőt is akart, amelyik illik a ruhához, mondtam hogy vegyünk mindegyik ruhához valót. Elérkeztünk az ékszerboltig, ahol választottam gyémánt fülbevalókat.
Mondhatom, hogy itt már naagyooon izgatott volt. Biztos arra gondolt,hogy a csőd szélén vagyok.
Arra gondoltam, hogy próbára tesz, amikor kérte a tenisz csuklópántot,mert még soha életében nem fogott teniszütőt. Biztos gondolkodásba ejtettem, amikor így válaszoltam:
– Persze, drágám.

Szerintem már közel volt a szexuális csúcshoz az óriási izgalomtól.
Végre mosolyogva szólt:
– Azt hiszem, hogy ennyi lesz. Menjünk a pénztárhoz.
Alig bírtam ki, hogy ne röhögjek, amikor válaszoltam:
– Nem tudok most, nincsen kedvem.

Az arca eltorzult és teljesen elsápadt:

– Miii???

Akkor elmondtam:
– Csak azt akartam, hogy az öledben tartsd egy kicsit ezeket a ruhákat… Te egyszerűen nem érted az én pénzügyi gondjaimat,amelyekkel meg kell küzdenem, mint férfinak, hogy kielégítsem a vásárlási vágyadat, mint nőnek.

És amikor rám nézett, úgy, mintha ölni akarna, hozzátettem:
– Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azokért a ruhákért, amiket veszek neked?

Hát úgy néz ki , ma este sem lesz sex…

14 hozzászólás |

Van az úgy, hogy...
#193 (2015-05-06 00:39:58)

1, ...alkohollal, finoman becsiccsentve, gátlásoldónak. 
2, ...alkohollal, gátlásoldónak, durván, jól berúgva és még be is szólva a másiknak, de kibékülős dugással ébredve, minden helyre áll.
3, ...alkohollal, durván, másnap nem emlékezve semmire, csak arra, hogy tuti éjszaka volt.
4, ...józanul, lassan, figyelve egymásra, reggel megjegyezve, hogy így sokkal jobb volt a szex. 

7 hozzászólás |

A falvédő
#192 (2015-04-16 22:22:25)

A történet(e) nem most kezdődött. Úgy jó 6-7 éve.

Édesanyám készítette a kislányomnak második, vagy harmadik szülinapjára. Témája a Nyári rajz, Nemes Nagy Ágnestől. Ránézésre sem kis munka. Sok ragasztás és még több varrás előzte meg a végleges állapotába jutását. A vers majd' minden szereplője, tárgya, egy-egy tépőzárnak köszönhetően leválhat a vertikális bázisáról és bármely horizontális színtéren önálló életre kelhet. A kép közepén persze a ház van (az is leválaszthatóan) benne az ideális családdal: apa, anya, bátyus és húgi.   Az ötlet csodás, a kivitelezés fantasztikus, mégis hányatott sorsú volt ezidáig. Nem aratott anno osztatlan sikert a kislányomnál. Valahogy a mesék, versek, mondókák, dalok világa egyáltalán nem késztette őt a figyelme teljes összpontosítására akkor. ( a bátyja épp az ellenkezője volt ennek ) Így a falvédőről szépen eltünedeztek amik nem voltak odavarrva, (ide-oda, valamelyik játékos dobozba) és végül egy festés után, már vissza se került a kicsi-lány ágya fölé ez a "kézimunka".

Történt két hete, hogy a hétvége egy kis feledékenység miatt, alvóállat nélkül kezdődött, na meg sok sírással. :sir:  Mivel épp előtte lomtalanítás volt, sok plüsstől is megszabadultam. Így hirtelen nem volt pótlék. Viszont egy kidobásra ítélt szennyes tartó mélyéről (a lomtalanításkor) előkerült a falvédő és ott fetrengett szem előtt a szobában. Egyszerűen nem volt szívem kidobni ezt a remekművet. Míg én kétségbe esve keresgéltem a kamrában, meg a másik szobában, feltúrva valami plüss után az összes rejtekhelyet, az én lánykám, megtalálva kihajtogatta a falvédőt és a ház alatt fellelte a kis családot. Így már nem volt akadálya az alvásnak. 
Amikor bementem hozzá később, az egyik kezében apát-, a másikban anyát szorongatva aludt a lelkem. 
Másnap elmeséltem a falvédő történetét és adtam neki egy kis házi feladatot: Ha anyához haza mennek, keresse meg a játékai között a versike többi szereplőjét, hogy ismét összeállhassanak a helyükön. 
Mikor értük mentem most pénteken, markában majdnem az összes  hiányzó darabbal fogadott. Itthon gyorsan kihajtogatta a falvédőt, helyére illesztette az állatokat és a tárgyakat. Bár két kacsa hiányzik még a tóból, de a vers ismét előkerült. És igaz hibásan, de lemásolta az interneten megkeresett verset a kis kézírásával. 

Már régóta figyelem, hogy bizonyos dolgok teljesen más értelmet nyernek a kis fejében, mint korábban. Eddigi röpke életének emlékeit kezdi megbecsülni. És sokat mesél az osztálytársaival fenntartott kapcsolatairól. A legapróbb kis marhaságnak is tud örülni, ha tudja, hogy az szívből jött. 

Most a falvédő is a megfelelő helyre került. Nem csak az ágya fölé a falra, hanem a szívében is.  <3   

Nincs hozzászólás. |

Szorult helyzetben...
#191 (2015-03-05 15:19:11)

 !link:http://444.hu/2014/06/23/beszorult-egy-oriasi-nemet-marvanypinaba-egy-amerikai-cserediak/ 
:D

1 hozzászólás |

A chili kóstoló (hátha valaki még nem ismeri)
#189 (2015-01-30 12:21:30)

Egy tapasztalatlan, FRANK nevű chili-kóstoló feljegyzései, aki
Ausztráliából tett látogatást Durban-ben, Dél-Afrikában:

"Nemrégiben abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy bírónak
választottak ki egy chili főzőversenyen. Az eredeti bíró megbetegedett az
utolsó pillanatban, én pedig pont ott álltam a bírói asztalnál, és a sörös
sátor holléte felől érdeklődtem, mikor felkértek. A másik két bíró (két
helybeli indiai) biztosított afelől, hogy a chili egyáltalán nem lesz erős,
azonkívül ingyen sört kapok a kóstolgatás teljes idejére, tehát
belementem."
Íme az értékelő lapok a versenyről:
chili # 1: Manoj Maniac Mobster-Monster chili-je
1. BÍRÓ: Kicsit túl sok paradicsom. Nagyszerű zamat.
2. BÍRÓ: Kellemes, sima paradicsom íz. Nagyon enyhe.
FRANK: Jesszusom, mi a pokol volt ez? Ezzel le lehetne szedni a megszáradt
festéket az úttestről. Két sörbe került, hogy kioltsam a lángokat. Remélem,
ez volt a legrosszabb. Ezek az indiai fickók őrültek.
chili # 2: Applesamy Utanegeto chili-je
1. BÍRÓ: Füstös, enyhe sertés beütéssel. Gyengén csípős Jalapeno íz.
2. BÍRÓ: Izgalmas sült rostélyos íz, több paprika kellene bele, hogy
komolyan lehessen venni.
FRANK: Gyermekektől távol tartandó!! Nem vagyok benne biztos, hogy mit
kellene éreznem a fajdalmon kívül. El kellett zavarnom két fickót, akik
Heimlich-fogást akartak alkalmazni rajtam. Sürgősen több sört kellett
hozniuk, mikor meglátták az arcomon a grimaszt.
chili # 3: Farouk Híres Gyújtsd Fel Az Istállót chili-je
1. BÍRÓ: Kiváló tüzes chili! Nagyszerű zamat. Több bab kellene bele.
2. BÍRÓ: Bab nélküli chili, kissé sós, remekül használja a piros paprikát.
FRANK: Hívjátok Lucas Heights-t, felfedeztem egy uránium szivárgást! Az
orromban olyan érzésem van, mintha Domestost szipákoltam volna. Már
mindenki tudja mi a dolga, hozzák a söröket, mielőtt meggyulladok. A pincer
kislány hátbavágott, így most a gerincem a mellkasom első részében van. Az
ábrázatom kezd igen ramatyul kinézni a sok sör miatt.
chili # 4: Barbu Fekete Mágiája
1. BÍRÓ: Fekete bab chili gyakorlatilag bármi fűszer nélkül. Kiábrándító.
2. BÍRÓ: Enyhe hárs íz a fekete babhoz. Köretként használható halhoz vagy
egyéb enyhe ételekhez, nem igazán lehet chili-nek nevezni.
FRANK: Éreztem, hogy valami a nyelvemhez dörgölőzik, de az ízét nem
éreztem. Lehetséges az ízlelőbimbókat kiégetni? Savathree, a pincér kislány
mögöttem állt a friss sör-utánpótlással; az a 150 kilós lotyó egyre
izgibbnek néz ki. Ez a nukleáris hulladék, amit eszem, szintén. Nem lehet,
hogy a chili fokozza a nemi vágyat?
chili # 5: Laveshnee Legális Ajak-Eltávolítója
1. BÍRÓ: Húsos, erős chili. A frissen őrölt Cayenne bors tökéletes ízt ad.
Igazán nagyszerű.
2. BÍRÓ: chili aprított sztékkel. Több paradicsomot még elbírna. El kell
ismerni, a cayenne bors igen erős benyomást tesz.
FRANK: A füleim csengenek, a homlokomon izzadtság folyik, és a szemeimmel
már nem tudok fókuszálni. Elfingottam magam, négy ember mögöttem kórházi
kezelésre szorul. A versenyző megsértődött, mikor megmondtam neki, hogy a
chili-je következtében agykárosodást szenvedtem. Savathree megmentette a
nyelvemet a vérzéstől azzal, hogy egy kancsóból sört öntött közvetlenül a
nyelvemre. Azon gondolkozom, vajon le fogom-e égetni az ajkaimat. Nagyon
idegesít, hogy a másik két bíró folyton megkér, fejezzem be a sikoltozást.
chili # 6: Vera Világi Vegetáriánus Variációja
1. BÍRÓ: Híg de mégis erős vegetáriánus chili. Jól eltalált egyensúly a
különféle erős paprikák között.
2. BÍRÓ: Az eddigi legjobb. Agresszívan használ erőspaprikát, hagymát és
fokhagymát. Igazán Nagyszerű.
FRANK: A beleim immár egyenes csövek gáz állapotú, kénes lánggal megtöltve.
Összesz**tam magam mikor fingottam, és attól félek, hamarosan átégeti a
széket. Úgy tűnik, senki nem tud megmaradni mögöttem, kivéve azt a
Savathree lotyót, azt hiszem perverzebb, mint gondoltam. Már nem érzem az
ajkaimat. Kéne egy nagy fagyi, hogy kitörölhessem a seggem vele.
chili # 7: Sugash Sikító Szenzáció chili-je
1. BÍRÓ: Közepes chili, túl sok konzerv-paprikát használ.
2. BÍRÓ: Hát, hát. Olyan az íze, mintha gyakorlatilag az utolsó pillanatban
beledobtak volna egy konzervnyi paprikát. Meg kell jegyezzem, aggályaim
vannak a 3-as számú bíróval kapcsolatban. Úgy tűnik egy kissé csalódott,
mivel folyamatosan durván káromkodik.
FRANK: Valaki tehetne egy gránátot a számba, kihúzhatná a biztosítótűt, és
én az égvilágon semmit sem éreznék. Az egyik szememre megvakultam, és a
külvilágnak olyan hangja van, mintha minden rohanó vízből állna. Az ingemet
teljesen beborítja a chili, ami észrevétlenül kicsusszant a szám szélén. A
gatyám tele van láva-szerű szarral, így legalább passzol az ingemhez.
Legalább majd a boncolás során tudni fogják, mi okozta a halálomat. Úgy
döntöttem, abbahagyom a lélegzést, mivel túl fájdalmas. Francba vele,
oxigénhez úgysem jutok. Ha levegőre lesz szükségem, majd szippantok a
hasamon levő 10 centis lyukon keresztül.
chili # 8: Hansraj Hegyi Szent chili-je
1. BÍRÓ: Tökéletes befejezés, ez egy jó ízű chili, mindenki számára
biztonságos, nem túl erős, de pont elég fűszeres ahhoz, hogy észrevétesse
magát.
2. BÍRÓ: Ez az utolsó darab egy jó, kiegyensúlyozott chili, nem túl erős és
nem is túl enyhe. Sajnálattal láttam, hogy nagy része kárba veszett, mikor
a 3-as számú bíró elájult, leesett a székről, és magára rántotta a chilis
tálat. Nem biztos, hogy túléli. Szegény Ausztrál, kíváncsi lennék, mit
szólt volna egy igazán csípős chilihez?
FRANK: Nincs feljegyzés.

3 hozzászólás |

Surra de Bunda
#188 (2015-01-20 22:36:30)

Most vagy a cikk szerzője túl prűd, vagy velem van a baj.
Ez nekem tetszik! :P

http://mivoltma.444.hu/2014/07/06/nezze-meg-ezt-aztan-csukja-be-az-internetet-orokre-zokogjon-es-koltozzon-el-egy-masik-bolygora/

6 hozzászólás |

Névnapomra
#187 (2014-12-08 08:55:32)

Most akkor jöjjön a valódi nevem coming outja, mert olyan szép versikét kaptam egy kollégámtól, hogy ezt meg kell osztanom:

Mindig szerencsés volt a haverom, Miklós,
most is van 1 csaja - egy négycentis csiklós.
Rengeteget szokott ő arról regélni,
Hogy neki nem kell sokat odalent keresgélni.

 :vigyor:  :vigyor:  :vigyor:  

3 hozzászólás |

Pillanatnyi életkép
#186 (2014-10-04 11:35:37)

Míg az imént néhány alapszintű morbid humoron nevettem, melyet csak a bennfentesek érthetnek, most gurulok lefelé a hegyről és hagyom, hogy a bukósisakomon felnyitott plexin beáramló menetszél szárítsa a könnyeimet.

Sok édes megmosolyogtató emlékem van, amelyek megalapozták kettőnk kapcsolatát, én mégis egy kicsit más jellegűt választottam. 

A mai felnőtteknek talán a világűr végtelenségével  hasonlítható össze, ami egy gyermek számára az elektronika világa jelentett. Szakmájából adódóan Ő nyugodtan turkált a tévékben és a rádiókban, meg úgy általában mindenben, amiben már volt egy kis elektronika. Én meg ott sündörögtem körülötte kíváncsiskodva, hogy ilyenkor épp mit csinál. (Meg ugye az úttörő ott segít, ahol tud. :) )
Körülbelül '87-88 fordulója tájt megunva az itthoni egyoldalú tájékoztatást, a már jól bevált Szabad Európa rádió felé fordította az erkélyen felszerelt antennát. Mivel tudta, hogy a hazai gyártású rádió önmagában kevés lesz hozzá, ezért már jó előre beszerzett egy rövidhullámú erősítőt a művelethez. (Szerintem ő építette.) A beépítéshez a zongora teteje, mint alkalmi műhely, tökéletesen megfelelt. Mivel az áramkör élesztése nem várt bonyodalmakba ütközött, szokásosan helyben "improvizált" és épített megfelelő csatolást a rádióba, az antennaerősítő helyes működéséhez. Eközben ránk esteledett, ezért megkért, hogy ugyan hozzam ide és dugjam már be a kislámpát. Erről a lámpáról tudni kell, hogy egy asztali dolgozó lámpa volt egykoron. Fém talp, hajlítható fém gégecső és fém búra, már akkor rendesen leharcolt állapotban. A fő előnye a hordozhatósága mellett az volt, hogy belefért az infra-izzó és ezzel el is árultam a háztartásbeli funkcióját. Térültem fordultam és hoztam a lámpát, cseréltem benne az izzót. A zsinór rövidsége miatt áthelyeztem néhány szerszámot a zongorán és feltettem a lámpát rá. Dugtam volna be a lámpát, de a régi földeletlen csatlakozónál a szigetelés töredezett volt. Ahhoz, hogy a T-dugóba betaláljak a polc alatt, megérintettem az érintkezőt. Az áramkör záródott, én meg 2-3 másodpercig megilletődve benne maradtam. :) Mikor végre elengedtem, kiejtettem a kezemből a csatlakozót, mely hangosan csapódott neki a zongora oldalának. Épp a szédüléssel küzdöttem, amikor rám förmedt: - Miért nem kapcsolod már be!?  
-Mindjárt, mindjárt, csak megrázott. - válaszoltam és ezúttal okulva iménti hibámból helyes mozdulattal csatlakoztattam a dugót. 
- Legközelebb vigyázz jobban! - mondta a lámpa fényénél, anélkül hogy rám nézett volna és ezzel lezártnak tekintette ügyet.
Az este nyolc órás híreket már a jellegzetes "elmászós", azaz surrogás mellett, elhalkuló felhangosodó hangon hallgattuk meg. Én meg ízelítőt kaptam, hogy kb. milyenek is egy valamennyire független rádióadó hírei.  

Sokáig nem értettem, hogy egy mogorva, akaratos emberért miért versengenek annyian, és miért van annyi ismerőse, barátja? 
Mindenről volt véleménye, és bár hallgatagnak látszott, ha kellett azt választékosan, jól kifejtette. Mindenben korrekt volt és kiszámítható. Tudott közvetlen lenni, de csak azokkal akiket megszeretett. Mert valójában nagy szíve volt, amit nagyon jól rejtegetett. 
És amit a fejébe vett, azt a maga maximalizmusával, precizitásával véghez vitte. 

Ezt is. Ami az interneten számára elérhető volt mindent elolvasott a betegségéről, a kezelésének mikéntjéről. Az orvosa is felnézett rá, mert ritkán találkozott eddig ilyen beteggel. 
A kezelés egy jó évvel hosszabbította meg az életét.

Voltaképpen megint versengtek érte, igaz ezúttal a szervei: melyik adja fel leghamarabb. Hála az égnek a három szerv közül a mája nyerte (vagy vesztette el) ezt a versenyt. Öt napi kórházi lét után alapvetően fájdalommentesen hunyta le véglegesen a szemét ma hajnalban.


Szia Apu!  :sir:  :sir:  :sir:  :sir: 

10 hozzászólás |

Ica állást keres
#184 (2014-09-22 18:54:08)

Ica állást keres :O
Te figyu már, 5 hónapja küldözgetem az önéletrajzomat különböző cégeknek és nem válaszol senki. Szerinted mi lehet a baj? - nyafog Ica, miközben a műkörmével a póthaj tövét basztatja és rózsaszín gömböcskéket fúj unottan a rágógumijával .

Ica ari meg minden, de tudni kell róla, hogy igazi, hivatásos nagyipari ordas és, hát legyünk őszinték egy botsáska véresre verné legózásban, homokvárépítésben. Én csípem, mert oly egyszerű a lelkem! Havonta egyszer beugrik lottózni és akkor "beszélgetünk."

- Na muti azt az önéletrajzot bébidoll!

Név: Nagy Ica (nem Ilona ba*meg! Ica!)

Születési hely, idő:János kórház, 1988.05.03. Du. 14.45. B.épület (nem vesztünk el a részletekben, köszönjük.) Anyja neve: Lakatos Eszmeralda Izaura.

Legmagasabb iskolai végzettsége: Tóth Teréz Ruhaipari és Gazdasszonyképző Szakmunkás Iskola Esti és Levelező Tagozat, 1 félév. (Agysebész alapképzés...)

Legutolsó munkahelye:Lili és Angyalka Műköröm stúdió

Idegen nyelv ismeret: Lovári-közép, szóban (orálisan magyarul...) Angol-alap, netes kifejezések ismerete, mint például: LOL, OMG, THX, Lama, Demotivalo, Facebook, Chat. (na itt már azért fejelgettem a pultot a röhögéstől). Német-szakmai felsőfok (itt már vinnyogtam, mármint, érted: SZAKMAI...hát a pornó hivatásos nyelve a német, na. 
Az operáknak az olasz, az orvoslásnak a latin, a pornónak is kell valami!) Hobbi, szabadidős tevékenység: Szaxi, sztrip tánc (Ba*meg Ica, legalább ne írnád le!)

Itt egy kicsit elakadtam az olvasásban, mert ahogy a nagy költő mondaná, hulló könnyem záporán át már nemigen láttam a valóságot.

Mondom neki: - Te Ica, hova is jelentkeztél?

-Hááát, ircsivezcsinek..

- Minek? - Irodavezetőnek!

- Ja értem. És még?

- Háeresnek, külügyesnek, asszisztensnek. Tudod ilyen irodai dolgokra.

Olvasom tovább.

Motivációs levél:

Ica vagyok, lennék önöknél HRS (itt azé' dobtam egy tripla flippet hátrafelé) vagy aszisztencia, gépelni tudok, telefonálni is. Napi 8 órában tudok dolgozni. Van tapasztalatom. Mások által dekoratőrnek mondott fiatal lány vagyok. Budapesthez közel lakom busszal. Tudok körmözni (és fogazni) is. Szabad időmben netezek, csetelek, eszkortozok, konzumálok, de ezek már tökre uncsik, szeretnék fejlődni az irodai munkák terén. (vagy a Rákóczik terén.)

Elérhetőségeim: (mostkapaszkoggyámegba*od!) borotvaltpunci69 kukac sexmail pont com

Várom válaszukat nagyon mer már dolgoznék!

Puszi Ica.

Olyan 20-25 percig fuldokoltam a röhögéstől, aztán azt javasoltam neki, hogy szerintem írjuk át az egészet és csináljunk egy új email címet. De nem akarta meg jött is érte valami világoskék, utánfutós Lada, úgyhogy ki libbent én meg itt maradtam a földön fetrengve.

11 hozzászólás |

Megvilágosodás
#183 (2014-09-06 18:29:45)

MOST MÁR ÉÉÉÉRTEEEEEM! :D :D :D :cigi: 


!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/f9d98cd20140906182945.jpg

Nincs hozzászólás. |

A kapitány!
#182 (2014-08-11 14:34:08)

Próbálkozom.

Az úgy kezdődött, hogy az akkor hat éves kisfiam már nem elégedett meg azzal ha olvasok neki. Ő mutatott rá a szavakra és szóról szóra olvastunk. Pontosabban olvastam. Kövezzenek meg érte kedves olvasók, de úgy döntöttem, hogy ha ennyire érdekli az olvasás, akkor megtanítom neki a suli előtt. A szüleimnél ott volt az Ablak Zsiráf valamelyik kiadása, elhoztam és hajrá. A kezdet kissé nyögvenyelős volt, de az első sikerek, no meg a továbbiak meghozták a várt eredményt. Elsőben és másodikban ezek után már nem volt nehéz dolga. De  a meséket, (könyveket) lassan felváltotta a képernyő. Mindössze egy Tüskevár mozdította ki tavaly az állóvízből, de azt sajna nem számít, mert kötelezően történt. 
Sokat gondolkodtam, hogy mit is tegyek. Bármilyen erőszak dacot vált ki benne. Ha alkut kötök vele, félek  akkor másképp motiválódik a gyerkőc. Pénzre is gondoltam minden könyv után, de hamar elvetettem.

Most a húgával játszom hasonlót. Nem, őt nem tanítottam meg olvasni. Ő a suliban tanulta meg a betűk ismeretét és vetését.Ő még akar olvasni, de az összes Boribont kívülről fújja már, így nem tanul meg gyorsabban olvasni. Kellett egy könyv, ami mese és mégis szerethető és nem piszok kicsik a betűi. (mert a Boribont én 6 méterről simán elolvasom akkora betűi vannak) Míg a szüleimnél az egykori könyveim között keresgéltem, nem csak a lánykának találtam megfelelőt. 

Amikor hazaértem a lányom kezébe adtam négy könyvet, hogy legyen egy kis szabadsága és választhasson az egykori kedvenceimből.  
A fiam kezéből szelíden kivettem az okos telefonját és a kezébe nyomtam a Nemo Kapitányt, azzal, hogy ezt meg te olvasd el! 
Érdekes volt, hogy az elkövetkezendő napokban a könyv és az okosteló egyensúlyba került. A könyvvel kelt és azzal feküdt. De néha azon kaptam, hogy napközben is a kezébe veszi. 

Minden elismerésem Verne Kapitánynak!

ui.: Kíváncsian várom a folytatást!

3 hozzászólás |

Mivel ismét viccfórum nélkül maradtunk...
#181 (2014-07-13 21:39:27)

*...itt teszem közzé. Hátha valaki még nem olvasta. :)*

Veet szőrtelenítő krém férfiaknak Vásárlói vélemény:

Miután közölték velem, hogy a golyóim úgy néztek ki, mint egy öregedő rasztafári feje, elhatároztam, hogy fejest ugrok a dolgok közepébe és veszek egy ilyen krémet, mivel a korábbi borotválási próbálkozásaim csak csekély sikerrel jártak és majdnem elroppant a gerincem, amikor megpróbáltam elérni a problémásabb részeket. Mivel kissé romantikus vagyok, úgy gondoltam, a tettet az asszony szülinapjára időzítem, hogy érezze a törődést. Jóval előtte megrendeltem a terméket, és mivel az Északi-tengeren dolgozok, úgy gondoltam, keményebb vagyok, mint az előző vélemények írói, akiket puhány irodai alakoknak tartottam… Ó, társaim a fájdalomban, micsoda tévedés volt! Megvártam, míg az asszony az ágyba bújt, és miután homályos utalásokat tettem neki valami különleges meglepetésről, lementem a fürdőszobába. Kezdetben minden jól ment, felkentem a krémet és vártam, hogy valami történjen. Nem kellett sokáig várnom. Először kellemes melegséget éreztem, melyet pillanatokon belül olyan intenzív, égető érzés váltott fel, amit csak úgy tudok leírni, minta ketten húzták volna a szögesdrótból készült alsógatyámat a farpofáim közé, azzal a feltett szándékkal, hogy a fejemmel kiüssem a plafont. Addig az éjszakáig a vallás nem játszott nagy szerepet az életemben, de akkor készséggel híve lettem volna bármelyik vallásnak, amelyik megszünteti azt a kegyetlen égető érzést a hátsó kijárat körül, amely pusztulással fenyegette a koronaékszereket is. Miközben azért küzdöttem, hogy ne harapjam át a fájdalomtól az alsó ajkamat, megpróbáltam lemosni a krémet, amivel csak annyit értem el, hogy egy szőrcsomó eldugította a lefolyót. Könnyektől elhomályosult szemmel támolyogtam ki a hallon keresztül a konyhába, és - mivel járni nem nagyon voltam képes - az utolsó métert kúszva tettem meg a hűtőszekrényig valami hűsítő fájdalomcsillapító reményében. Feltéptem a hűtőgép ajtaját, megláttam egy doboz jégkrémet, aminek letéptem a tetejét és magam alá helyeztem. A megkönnyebbülés fantasztikus, de csak időleges volt, mivel a jégkrém meglehetősen gyorsan elolvadt és az égető érzés hamar visszatért. A jégkrémes doboz kialakítása miatt ráadásul a kipufogót nem tudtam hűsíteni, ezért körbetapogattam a mélyhűtőfiókot valami más után kutatva, mivel biztos voltam benne, hogy a látásomat meglehetősen hamar újra el fogom veszíteni. Megragadtam egy zacskót, amiről később kiderült, hogy fagyasztott kelbimbó volt, kiszakítottam, és közben próbáltam olyan csendben maradni, amennyire csak tudtam. Fogtam egy marék kelbimbót és megkíséreltem párat beszorítani a farpofáim közé, de hiába. Azért nem működött a dolog, mert egy kevés krémnek sikerült feljutnia a végbelembe, ami olyan érzést okozott, mintha egy rakétahajtómű dolgozott volna bennem odalent. Kétségkívül – és egyben remélhetőleg is – ez volt az egyetlen pillanat az életemben, amikor arra vágytam, bárcsak megjelenne egy homokos hóember a konyhában, amiből látható, milyen mélyre lettem volna képes süllyedni a fájdalom csillapítása érdekében. Fájdalomtól elgyötört elmém csak azt az ötletet volt képes kiszenvedni magából, hogy egy kelbimbót óvatosan felhelyeztem oda, ahol még előtte semmi sem járt. Balszerencsémre a konyhából kihallatszó furcsa nyögésekre felriadt asszony ezt a pillanatot választotta ki, hogy utána járjon a zajok forrásának, akit az a látvány fogadott, hogy a seggem az égnek mered, golyóimról epres jégkrém csöpög, és éppen egy szem kelbimbót tolok a lyukamba, miközben azt nyöszörgöm: Hú, de jó érzés… Érthető módon megrázta a látvány és felsikított, és mivel nem láttam az érkezését, a hangtól önkéntelenül összerándultam, ami miatt a kelbimbó meglehetős sebességgel kilövődött belőlem éppen az ő irányába. Megértem, hogy nem éppen arra a különleges meglepetésre vágyott, hogy éjjel 11 órakor egy kifingott kelbimbóval lábon lőjék a konyhában, és az sem segített rajtam, hogy másnap a gyerekeknek meg kellett magyarázni a jégkrémben látható furcsa lenyomat keletkezésének körülményeit. Szóval, összességében a Veet eltávolítja a szőrt, a méltóságot és az önbecsülést…

4 hozzászólás |

csi
#180 (2014-07-05 16:38:28)

Néha eszembe jutnak dolgok amiken el kell töprengenem. 

A kellemesen eltöltött este után felkelve meglepetten láttam, hogy alkalmi partnerem lecsukta a wc fedelét. Bár ő már rég lelépett, de itt hagyott számomra egy kis emlékeztetőt. Gyors "székfoglalómat" megtartva, eltöprengtem ott helyben, amúgy Rodin-esen. (ne a pokol kapujára gondoljon a kedves olvasó! :D )

Amikor vendégségben látom, hogy le van hajtva az a bizonyos fedél, akkor természetes, hogy én is lecsukom a dolgom végeztével. Ahol nyitva találom ott én is úgy hagyom.
Egyszer egy háziasszony megdicsért a lecsukás után, hogy lám én se engedem ki a chi-t. Csak mosolyogtam, és elmondtam az igazságot: Jómagam nem szoktam lecsukni otthon, mert ha volt is benne az a bizonyos erő, az az első nem lecsukáskor távozott. :D

Valószínű, hogy ezt már nem közölhetem a tegnap esti partneremmel. 

!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/f9d98cd20140705163828.jpg

2 hozzászólás |

Macska és egér
#179 (2014-06-24 19:01:28)

Vannak bizonyos elvárások, amiből manapság már nem engedek. Nem mintha olyan vén róka lennék, hogy engem nem lehet csőbe húzni, (mert néha sikerül) de azért van némi tapasztalatom. 
Volt egy webcam szexről szóló bejegyzésem anno, hogy de én (addig) soha és akkor valakivel megtört a jég... 

Most már rá vagyok kattanva a virtualitás eme fajára a megfelelő partnerrel, de kell a kölcsönösség. Néhány kép egy tetszetős pofiról, vagy egy testrészről nem elegendő. Bárhonnan beszerezhetőek az ilyen képek. Vagy megmutatja magát élő képpel, vagy másképp, különben megy a levesbe. Persze jönnek ilyenkor, hogy rossz a cam, meg egyebek. Nem baj, vagyok annyira exhibicionista, hogy így is megmutatom amit látni szeretne, ha küld egy olyan képet, amin az van, amit én kérek. (egy betű, egy rajz, egy felirat ott frissiben) Akkor elhiszem, hogy valóban ő látható a képeken.

A múlt héten kezdődött egy ilyen játék. Macska egér harc lett belőle. Én élveztem. :) Pedig a szimpátia meg volt. Í.J.

17 hozzászólás |

május 28. margójára
#178 (2014-06-02 19:51:16)

A hétvégén láttam meg, hogy minek is volt szerdán a világnapja. Mint hű zöldséges nem nagyon figyelek az itteni akciókra, mert a többsége nem érint engem. 

A régi mondás alapján "Ha szerda, akkor szex szerda. Aki itt van, itt van, aki nincs az nincs!" :) 
És valóban: A mostani "ágyrajáróm"-mal leggyakrabban szerdára tudjuk egyeztetni a találkáinkat.

Ma megkapta a beosztását. Ugyanis elkúrta a maszturbáció világnapját nekem. Jó alaposan! :P 

GYALÁZAT!  :vigyor:  :vigyor:  :vigyor: 

5 hozzászólás |

Klip
#177 (2014-05-13 19:50:00)

Hogy egyesek már mivel adják el magukat és együttesüket!? :o 

Mint szülő kissé aggódom, hogy a szex ennyire kikerült a médiába. Nem lehetek ott a gyerkőceim mellett, hogy minden lépésüket figyeljem a képernyők előtt. Bár egyelőre semmi különös érdeklődésük nincs a valóság felé, de a nagyobbik már az elvet tudja. A gólyamesének rég a végére járt, mert a kíváncsisága nem hagyta nyugodni.  
Engem az hagy nyugodni, hogy most a Minecraft világába merült el a feje búbjáig. És úgy látszik, hogy a tíz éves feje még nem fog egy darabig ebből a mélységből felbukkanni. Talán ezért is vagyok most nyugodt.
Meg a kisebbik miatt, aki még erősen a kislányos tündérmesékben él.

És mégis ez a klip tetszik. Pont azért, amiért szeretem az erotikát, a szexet. Ezekért a reakciókért. 

Szép!


[html][/html]

3 hozzászólás |

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
#176 (2014-04-19 12:09:50)

És hasonló locsolókat! :D
!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/f9d98cd20140419120950.jpg

Nincs hozzászólás. |

A legtökéletesebb szerelmi jelenet evör.
#175 (2014-04-18 17:23:01)

[html][/html]

Ettől kész vagyok! :D

5 hozzászólás |

Az ilyen nálunk kiverné a ... :)
#174 (2014-04-09 16:38:52)

Mit is? :D

 !link:http://travelo.hu/tavol/2014/04/08/falloszfesztival_japanban/ 

3 hozzászólás |

Könnyeim III.
#173 (2014-03-25 12:10:49)

Olyat csináltam a múlt héten, amit még soha!

Az történt, hogy kaptam az élettől egy apró ajándékot. 

Úgy alakult, hogy a dolgos hétköznapok alatt is kaptam a gyerekeimből, pontosabban az iskolás hétköznapjaikból,  és nem csak egy csipetet. 
Igen csipetet, mert eddig ezt csak csütörtökönként sikerült abszolválni néhány órára, amikor is én szoktam általában értük menni a suliba.  

Ezen a röpke héten a két sarjam anyja elment a ködös Albionba, és én rám szakadt ez a kellemes teher. Teher, mert az is vele járt, hogy majd egy órával korábban kellett kelnem a szendvicsek, tea és egy hajzuhatag miatt, nem beszélve az én munkaidőm miatti korábbi indulásról.

De ajándék is volt egyben, mert abból is kaptam egy kis ízelítőt, ami a válásnál a legtöbb szívfájdalmamat jelentette: a hétköznapi történetekből és a hozzájuk tartozó beszélgetésekből. 
Az osztálytársakkal történt balhékból, az apróbb igazságtalanságokból, a versenyre való felkészülésből,   kis csacsogásból, egy kötelezően megtanulandó versből, "Amire soha nem lesz szükségem!" (mindez egy nyolc éves szájából:D ), és az esti, időben ágyba kerülés nyűgéből.

És mit is csináltam, amit még soha? Mindkettőt én vittem iskolába. :)

7 hozzászólás |

Ama bizonyos "magyar nyelv szépsége"
#172 (2014-03-05 07:21:33)

Ezt fordítsd le idegen nyelvre! ;)

(Annak aki nem látta volna esetleg.)


A Sirokkó - Illaberek mérkőzésen történt, hogy az egyik szurkoló kezet emelt a játékvezetőre. A tettest annak rendje és módja szerint előállították. Az ügy sima volt és egyszerű, majdhogynem érdektelen.

És akkor elkezdődött a tárgyalás!
- A vádlott álljon fel! Neve?
- Bíró vagyok, kérem...
- És hol van a vádlott?
- Hogyhogy hol van, drága bíró úr? Hát én vagyok! Bár nem szívesen...
- Nézze, kérem. Az imént azt mondta, hogy maga a bíró. Tehát ön kapta azt a két megrendítő pofont.
- Méghogy én? Nahát, nem azért, de az a fickó még nem született meg. Egyébként sem lennék bíró semmi pénzért!
- Az Isten szerelmére, hát nem éppen most állította, hogy ön bíró?
- Ja, vagy úgy! A nevem Bíró, tisztelettel. Bíró Levente. Most mondja, hogy összehozott bennünket a sors. Ön is bíró, én is Bíró vagyok.
- Én Lakatos vagyok! - harsogott ingerülten a bíró. - Foglalkozása?
- Lakatos! - nyögte kissé félénken a vádlott, és érezte, hogy ez súlyosbító körülmény. Nem csalódott.
- Ember! - kezdett parázslani a bíró. - Maga ugrat engem?
- Ugyan, dehogy, kérem. Nekem már az apám is lakatos volt, a nagyapám is...
- Nem fogja elhinni, de nekem is!!!... Na, hol is hagytuk abba...Szóval ön is lakatos.

- Kissé már keverni tetszik a dolgokat. Csak én vagyok lakatos. A Lakatos úr bíró, ugyebár. És igaz, hogy én Bíró vagyok, de azért nem vagyok bíró, hanem lakatos.

A bíró hosszú kortyokkal ivott, hogy időt nyerjen.
- Ön tehát Bíró Levente, lakatos. Megy ez, mint a karikacsapás, nem igaz?

A további adatok felvétele, ha lehet, még ennél is gyorsabban ment. Mindössze a munkahely megnevezésének kapcsán éleződött ki ismét a helyzet.
- A sirokkói járásbíróságon dolgozom - mondta gyanútlanul a vádlott.

A bíró talpra szökkent.
- Egyszer már eljutottunk odáig, hogy ön nem bíró!
- Már hogyne volnék Bíró? - kezdett fortyogni a vádlott is. - Bíró Levente vagyok. Lakatos.
- Akkor mit keres a bíróságon?!
- A kilincseket javítom. Tudniillik, mint említettem, lakatos vagyok. De nem úgy, mint ön. Mert ön bíró. Annak ellenére, hogy Lakatos.

A bíró a gyomrára szorította a kezét, és különböző tablettákat készített elő.
- Lépjünk tovább! - suttogta rimánkodva. - Mondja el részletesen, hogyan történt a dolog.
- A Mesterrel néztük együtt a meccset. Kollégám a műhelyből...
- Szóval a főnöke is ott volt.
- A főnököm utálja a focit. A Mester volt ott.
- Megőrülök!!! Egy lakatosműhelyben tudtommal a főnököt hívják mesternek!
- Egy pillanat. Nálunk a főnököt Manónak hívják. Akit Mesternek hívnak, az ipari tanuló. Mester Géza, tetszik érteni?
- Nem értem, de nem is érdekel. Tovább!
- Ezt mondta a bíró is! Pedig bármire megesküszöm, hogy 11-es volt!
- Ne kezdje, barátom, ne kezdje. Egyszer már tisztáztuk, hogy maga a Bíró.
- Most a játékvezetőről beszélek, Allahnál fényesebb orcájú bíró úr! Ez a bíró nem Bíró, hanem Levente.

A bíró hörgő hangokat hallatott.
- A Levente is maga! Jaj, a gyomrom! Bíró Levente!!!
- Ez tagadhatatlan. Az a bíró azonban nem Bíró, mint ahogy a bíró úr sem Bíró, hanem Lakatos. Ettől eltekintve az a bíró Levente. Levente Konrád. Nincs ennél egyszerűbb dolog ezen a kerek világon. Mert például én Bíró is vagyok, meg lakatos is, mégse vagyok se Lakatos, se bíró...
-...A játékvezető tehát továbbot intett.
- Pontosan. Még most is megrezdül a fejem, ha erre az esetre gondolok. A Pereces hatalmas dobása egészen a tizenhatoson belülre szállt. Ez annyira meglepte a Dobót, hogy kézzel ért a labdához. Tisztán láttam!
- Nem értem!...Nem értem!...- siránkozott a bíró. - Hogy jön ahhoz a pereces, hogy ő dobja be a labdát? Másrészt mi abban a feltűnő, ha a dobó játékos kézzel ér a labdához? Hát mivel érjen hozzá, könyörgöm, mivel...?!
- Csak sorjában...csak sorjában. Először is mi kifogása van a Pereces ellen? Az ellenfél térfeléről mindig ő végzi a bedobásokat. Mint említettem, hatalmas dobása van.
- Remek!...És hová teszi közben a pereceket?
- A pereceket? - csuklott fel a vádlott. - Vagy úgy!.. Nos, amikor azt mondom, hogy Pereces, akkor egyáltalán nem a lelátón péksüteményt áruló fickóra gondolok, de nem ám! Hanem Pereces Tónira, a Sirokkó balhátvédjére. Aki a lelátón perecet árul, az nem a Pereces. Azt a manó tudja, hogy hívják!
- Szóval az ön főnöke tudja, hogy ki a pereces?
- Kapaszkodjon meg a csengettyűjében, bíró úr. Nem tudja.

A bíró lenyelte a tablettákat, és még hosszabban ivott.
- De hiszen most mondta, hogy a Manó tudja. Az ön főnöke. Aki egyébként nem azonos a Mesterrel, mert az viszont ipari tanuló. Na, mit szól, hogy figyelek...?
- Ennyit a perecesről! - mondta szomorúan a vádlott. - Felőlem lehet Németh is, Juhász is...

- Nem lehet! - csapott le diadalmasan a bíró. - A német juhász egy kutyafajta. Na, könnyítsen a lelkén, barátom. Láthatja, hogy sok mindent tudunk...
- Látom...azt látom. De azt is láttam, hogy a Dobó kézzel ért a labdához!
- Mivel a bedobást kézzel végzik el. Ennyit még én is tudok, noha nem vagyok bíró! Illetve bíró vagyok, a mindenségit!
- Ami a Dobót illeti, az nem a Pereces, aki a bedobást elvégezte; aki viszont nem pereces, hanem balhátvéd, hanem Dobó István, az Illaberek középhátvédje. Foglalkozására nézve...
- Tudom. Várkapitány.
- Nem egészen. Csapatkapitány.
- Elég!...Szóval kézzel ért a labdához. És akkor mit tett ön?
- Természetesen ordítani kezdtem: "Mester!" - "Maga nálam még inas sem lehetne!"

A bíró elhatározta, hogy további keresztkérdéseket tesz fel, bár egy kicsit már kaparta az asztalt.
- Először: miért ordította szegény Mesternek, aki maga mellett ült, hogy ő még inas sem lehetne magánál, amikor ő inas magánál? Másodszor: mit tehet szegény Mester arról, hogy a bíró nem adta meg a 11-est?
- Bíró úr!... Adjon tíz évet, de ne kínozzon tovább! Én a bírónak ordítottam, hogy mester!
- Pedig ő Levente!
- Én vagyok a Levente!
- De maga nem bíró!
- De Bíró is vagyok!
- Ön lakatos!
- Maga a Lakatos!

A bíró tébolyultan megrázta a csengőt.
- Orvost!... Van orvos a teremben?
- Suszter vagyok! - lépett oda egy úr a hallgatóság soraiból.; Valami baj van?
- Kerítsen egy orvost, barátom! - szólt segítőkészen a vádlott. - A bíró úr, úgy látszik, rosszul lett.
- De kérem, én orvos vagyok!
- Akkor meg mit suszterezik itt?
- Már velem is kezdik?... Dr. Suszter Árpád vagyok. Elmeszakértő, szerencsére.
- A tárgyalást berekesztem! -nyögte fáradtan a bíró. - Délután folytatjuk!

Az orvos néhány injekcióval helyrepofozta a küzdő feleket, úgyhogy délután megkezdődhetett a játékvezető kihallgatása.
- Kérem, Bíró Levente vádlott azt állítja, hogy ön nem sípolt, amikor kellett volna.
- Zavaros helyzet volt. Én mindenesetre kinéztem a Síposra, hogy int-e? A Sípos nem intett. Tehát nem sípoltam.
A bíró ebben a pillanatban kezdett papírrepülőket hajtogatni az aktákból.
- Hát nem magánál volt a síp? - kérdezte, de máshol járt.
- A síp nálam volt. A Síposnál zászló van. A Sípos csak inthet, mert ő a partjelző. Világos? Na, és akkor a Bíró úr elkezdett ordítani...
- Én...? - tért vissza a valóságba a bíró. - Méghogy én...?
- Természetesen a vádlott. Erre én félbeszakítottam a játékot, és hozzájuk léptem, hogy csendre intsem őket. Azonban nekem estek, és...
- Kérem, én a Mesternek akartam lekenni egy atyait - pattant fel a vádlott, de elhajolt. Ily módon történhetett, hogy a bíró sporttársat illettem a tenyeremmel.
- Megpofozta önt a Bíró, vagy sem? - kérdezte a bírótól a bíró.
- Kérem, engem azon a délutánon többen is megpofoztak. Hogy a Bíró úr is köztük volt-e...
- Én...? - sikoltozott hisztérikusan a bíró. - Méghogy én...?
- Ön tudtommal Lakatos.
- Én vagyok a lakatos! - mondta vicsorítva Bíró úr. - És Bíró is vagyok! És Levente is!
- Nono! - intette a játékvezető a vádlottat. - Én vagyok a bíró. És a Levente is. Levente Konrád.

- Elég!!! - üvöltött a bíró. - Máglyára velük! Én vagyok a bíró!
- Én!
- Én!

A verekedőket csak nagyon nehezen lehetett szétválasztani. Közben több rendőr is megsebesült. És a végén csakugyan nehéz lett volna megmondani, hogy melyikük a bíró, a lakatos vagy a játékvezető. 
Ezt még a Suszter sem tudta hamarjában. Pedig ő orvos volt...

5 hozzászólás |

Egy kis matek.
#171 (2014-02-21 22:49:19)

Zrínyi Matematikaverseny, 4. Osztály - A legjobb feladat :D


!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/f9d98cd20140221225211.jpg

8 hozzászólás |

Rekord tíltás
#170 (2014-02-21 13:24:48)

Vannak olyan emberek, akikről már tudok ez meg azt korábbról. Ő persze nem emlékszik rá, hogy egyszer már összefutottunk, és újból próbálkozik nálam. Én sem emlékeznék, de hála a megjegyzés rovatnak ott van lejegyezve a "lényeg".

Sokszor van az, hogy nem szimpatikus az illető és ezért úgy csűröm csavarom a beszélgetés fonalát, hogy elmenjen a kedve már a privi alatt a velem való bármilyen kontaktustól. Nem érdekel ha kamusnak tart és letilt. 

De hogy az élő privi közben letilt valaki, NA ILYEN MÉG NEM VOLT! :D

2 hozzászólás |

[1-30] [31-60] [61-90] [91-120] [121-150] [151-180] [181-199]


A blog RSS feedje.












A felhasználói élmény biztosításához Eropolis cookie-kat használ. Tudj meg többet.     Rendben, elfogadom.