Simple vásárlói tájékoztató







Krampuszok

itt vagy: Eropolis > Belváros > Blog > pandora


Ha elfelejtetted a jelszavad...
Ha még nem vagy tag...

Írd meg az életed, írd meg a mai napod! Volt ma szex? Jó volt? Mi volt a jó benne és mi hiányzott? Mi húzott fel a legjobban ma? S minek örültél? Mi volt a legérdekesebb ma Eropolisban? Hát a külvilágban mi történt? Inkább a főnököddel vagy inkább a szomszédoddal feküdnél le? Vagy egyikkel sem?
Ha te is szeretnél blogot, örömpolgárnak kell lenned!


pandora blogja


Krampuszok
Még az elején, a kezdeti szárnypróbálkozások alatt itt, egy éjjel privire hívott valaki. Pimasz volt, érdeklődő, kritikus, és lendületes. 12 órán át cseteltünk. Aztán heteken át minden nap... Még nem jött el a találkozás ideje, de a mindennapi hosszú beszélgetésekkel próbált visszatartani másoktól... Egyszer azt mondta:

- Összekoszolnak a krampuszok.

Rég nevettem akkorát! :D Krampusz alatt mindenkit értett, aki nem ő.
Soha még ilyen érdekes embert nem ismertem...hosszú és bonyolult, se-veled-se-nélküled történet lett, utazás egy hullámvasúton. Amióta itt vagyok, párszor megfordult velem a világ. Azóta is imádom őt. De...  ;) 

Máig itt van. És én is itt vagyok. És a krampuszok is itt vannak. :) 
Történetek és gondolatok rólam, néha róla, néha a krampuszokról, néha meg bármi másról. ;)


Szexfüggőség
#19 (2017-06-19 20:30:33)

Van egy érdekes - és elszomorító - jelenség az online társkeresőkön. Nem csak itt, más portálokon is. Inkább férfiakra jellemző, de nőkkel is előfordul. Méghozzá az, hogy ha valakinek már van társa, partnere, akkor is folytatja a keresést. Nem érkezik el az áhított (vagy nem is áhított?) célhoz, amikor elégedetten hátradől és felsóhajt: Találtam valakit. És törli magát.

Nem! Nem ez történik. Esetleg ritkábban lép be, esetleg magasabbra teszi a mércét, de folyamatosan keres tovább, újdonsült párját ezzel állandó versenynek, összehasonlításnak, nemodafigyelésnek kitéve. Mert mindig ott a bogár...ahonnan ez jött, jöhet több is.
 
Vita volt a barátnővel? - online ismerkedés.
Rossz nap volt? - online ismerkedés.
Nemet mondott a szexre a barátnő? - online ismerkedés.
Nem volt kedve orálozni? - online ismerkedés.
Elment a barátnőkkel nőcis napot tartani? - online ismerkedés.
Durcizik a barátnő? - online ismerkedés.

És csak úgy is. Amint van rá idő, lehetőség, gyűjtögetni az újabbakat... 

Egy pszichológus oldalán találtam egyszer az alábbiakat, és elmentettem. Néha eszembe jut egy-egy szituáció, megkeresés, levél, privi kapcsán. Vajon mennyien vannak itt?

"Szexfüggőségről akkor beszélünk, ha az ember egyfajta kényszert, függőséget, nem múló nemi vágyat érez, ami kontrollálatlan reakcióhoz vezet. A függőségben szenvedő élete felett az irányítást teljesen átveszi a szexuális tevékenység és a kielégülés keresése. A szexfüggőség a mentális betegségek közé sorolható. A folyamatos és kielégíthetetlen szexkeresés oka valamilyen érzelmi kötődési képtelenség. Így tehát kényszeres pótcselekvésről beszélünk.

A szexfüggő nem arról ismeretes, hogy teljes szabadságot ad magának hogy szexualitásában kiteljesedjen. Nem éli meg a szerelmet, a szexet teljes valójában, hanem ellenkezőleg,
igazából nem is képes élvezni a szexet, miközben kényszeresen keresi a kielégülést egyre nagyobb fokozatra kapcsolva, egyre extrémebb és kockázatosabb módokon, a negatív következmények dacára is.

Egymással párhuzamosan futtatott viszonyok - akár házasság mellett is -, mindez kényszeres önkielégítéssel, anyagi helyzettől függően prostituáltak igénybevételével, extrém pornófogyasztással és online szexualitással kísérve. Meggondolatlan egyéjszakás kalandok, kritikátlan partnerválasztás óvatosság és védekezés nélkül, *folyamatos szexpartnerkeresés akkor is ha van partner*, akár több is. Mindezek hiánya miatt lévő elvonási tünetei akár az agresszióig fajulhatnak. Önkontrollra és szégyenre, intimitásra és kötődésre képtelen. 

Mint minden függőség, ez is egy destruktív folyamat, aminek nem happy end a vége. Lehet rejtegetni egy ideig, amíg ez megy az egyénnek, még képes is lehet mellette működni, de előbb vagy utóbb kihat a munkájára, emberi kapcsolataira, egészségére, mindenre, az egész életére.

Hasonlóan más függőségekhez, a szexfüggőség is kezelhető, ki lehet jönni belőle, és egy egészségesebb, teljesebb életet élni, de tudatos elhatározás és folyamatos kontroll, szakember segítsége, együttműködés, és rengeteg türelem szükséges hozzá."

Vajon hányan vannak, akik ha megtalálják akit keresnek, képesek azt mondani: elég volt? Vagy ez egy egyirányú út..?


17 hozzászólás |

Nem
#18 (2017-06-15 23:11:28)

Amikor elkezdődik egy ismerkedés, még nagyon kevés információval rendelkezik az ember. Egy adatlap néhány paraméterével, gyakran fotó és bemutatkozás nélkül. Azután elkezdenek gyűlni az információk, bővülni a kép (jó esetben, mert sok esetben stagnál a dolog mert a napi mikordughatlakmeg jópofizáson kívül semmi érdemleges elmozdulás nincs).

Ilyenkor még sokan benn maradnak a rostán, mert ha annak a nagyon kevés száraz paraméternek megfelelnek ami tényleg alap, akkor meg szokta várni az ember hogy mivé alakul. És árnyalódik a kép, hogy szimpi vagy nem, szimpibb-e ma mint tegnap volt, eszembe jut-e magamtól, esetleg kíváncsi vagyok-e rá személyesen, ésatöbbi.
Ilyenkor még bármi lehet. Nem tudjuk eldönteni hogy érdekel-e minket mert nagyon kevés hozzá az információ.

Aztán kinél mikor, de eljön az a pont, amikor már érezzük hogy nem lesz belőle semmi, mert
- nincs előrelépés, az ismerkedés nem fejlődik, nem oszt meg magáról érdemi tartalmat
- kiderül hogy valamiben nem mondott igazat
- jellemhibát fedezünk fel benne
- túl agresszíven nyomul
- küld fotót és szimplán nem tetszik
- nem hajlandó fotót mutatni
- kiderül hogy valami fontos dologban kritikusan különbözik a hozzáállásunk
- egzisztenciálisan, műveltségben, vagy anyagilag nagyon távol áll tőlünk
- olyan szexuális érdeklődése van ami számunkra taszító
- ellaposodik a kommunikáció
- találkozáskor derül ki hogy nem tetszik, gáz a viselkedése, vagy nulla a kémia

És még lehet ezer ok, amiért egy akár nagyon ígéretesen induló ismerkedés közben egyszercsak megérezzük, hogy ennek már nincs értelme.
Vagy a még nehezebb verzió, ha eljutottunk az ágyig mert minden klappolt, és utána kezdjük valamiért azt érezni, hogy ebből nem lesz semmi.

Az érdekelne, hogy ki hogyan tudatja ezt a másikkal, egyáltalán tudatja-e. Az egyik véglet a legőszintébb indoklás, a másik véglet a ghosting, egy szó nélkül köddé válni. Hol az optimum? Mennyire érdemes őszintének lenni? Hazugság tapintatból vagy önvédelemből a jobb, vagy bevállalni hogy a másik megsértődik, és emiatt ellenségeskedni, támadni fog?
Ki hogyan oldja ezt meg? Van bevált recept?

!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420170615231255.jpg

33 hozzászólás |

Egy vasárnap
#17 (2017-05-29 15:51:17)

Mostanában nagyon sok volt a negatív hangvételű írás, sok nőnél ment ki a biztosíték a férfiak viselkedését illetően.
Ez most Eropolisz egy másik oldaláról szól.

Tegnap Délegyházán voltam, a nudista strandon, egy itteni ismerőssel. Gyönyörű idő volt, sokan voltak. A víz kicsit hideg volt, kevesen voltak elég tökösek az úszáshoz. Ő bátran bement fürdeni, kétszer is. :) Én nem voltam ekkora hős, csak térdig bírtam a vízbe menni. Körbejártuk a területet, söröztünk, kávéztunk, sétáltunk, napoztunk. Közben jókat dumáltunk, sokat nevettünk. Csodálatos nap volt, nagyon jól éreztük magunkat.
De még nincs vége. :)
Este egy másik itteni ismerőssel tollasozni mentem. Nagyon ki bírjuk egymást tikkasztani. :) Halálosan komolyan vesszük a harcot!  :D  És nagyon jól játszik. :) Kábé úgy le szoktunk fáradni, mintha egy hadsereggel szexeltünk volna. 
Utána szaunáztunk is, és úgy eldumáltuk az időt, hogy épphogy sikerült záráskor elhagynunk a helyszínt. Baromi jó volt.

Hulla voltam amikor este hazaértem. Az a kellemes hulla. :)
Mindkét férfit itt ismertem meg. Ha Eropolisz nincs, akkor ez a vasárnap sem lett volna ilyen jó. Ezek a vasárnapok kompenzálják azt a sok bunkóságot, ami néha az emberre zúdul itt, és kompenzálják a sok idiótát akik azt hiszik hogy ez egy punci katalógus.

Vannak azért itt emberek is. Akik normálisak, értelmesek, lazák, emberiek. Pont olyanok, mint az életben. :) Köszönöm nekik ezt a jó napot. <3 

37 hozzászólás |

Kémia
#16 (2017-05-01 18:45:06)

A legtalálóbb megfogalmazást a "kémia" fogalmára itt olvastam, Eropoliszon, Eszter tollából. :)
"Amikor ránézel és pornófilm kezd leperegni a szemeid előtt."

Igen, ez az a szituáció, amikor az ember belemegy akár az alkalmi szexbe is. (A sors fintora hogy az ilyenből aligha egy alkalom lesz...)
Ez viszont nem a vágyaimtól és a fantáziámtól függ, hanem a másik embertől. Kizárólag tőle. Méghozzá nem egyértelműen a külsejétől, bár attól is, és nem is egyértelműen a stílusától, bár attól is. Leginkább a kisugárzásától. 
Majdnem 4 éve vagyok itt, most már tarthatok egy számadást a tapasztalatokról. Ez a kisugárzás - akinél megvolt - nekem privin, telefonon, sms-ben is lejött. Mire a személyes találkozóra sor került, már rég megvolt a kémia, azt legfeljebb fokozni lehetett. ;)

Ilyen nagyon kevés volt.

Elgondolkodtam, vajon miért. A való életben hányszor fordul elő hogy valakivel néhány perc, vagy óra kommunikáció után az ember ágyba bújik?!
Ez nagyon ritka dolog, és szerintem nem csak nálam, hanem az átlagnál. És egyáltalán nem erkölcsi megfontolásból! Az hogy valakire vágyjunk a legintimebb közelségbe kerülni, minden előzetes nélkül...hát ez a szerelem első látásra érzése. (Mielőtt kődobálás kezdődik hogy itt ne beszéljünk szerelemről...az első látásra szerelem, az valójában pusztán egy nagyon erős kémia!!! - hiszen első látásra nem ismered az illetőt, kvázi igazi reális szerelem, ami egymás mély szeretetén és megbecsülésén múlik, lehetetlen első látásra).

Hát ilyen első látásra sztorija pedig nem sok van az embernek, annyira kicsi rá az esély, hogy egy is csoda, nemhogy rendszert csinálni belőle...

Ez a baj az ilyen ismerkedési formával. Hogy ez az elvárás. Hogy első látásra alakuljon ki valami, vagy intsünk pát egymásnak. De mindenképpen döntsünk első randi után. Ez totálisan irreális!!! Így a válasz többnyire az lesz hogy nem. És a kérdésre hogy de miért nem...nincs válasz. Csak nem. Basszus nem pergett az a pornófilm. :( Ez van. Azt hiszem, én nem az a fajta vagyok, aki a szerelembe szerelmes, és a szexuális vágyai olyan elementárisak hogy egy nagyjából megfelelő külsőbe bele tudja képzelni a többit, aki elszórakoztatja magát és a másik ember csak biodíszletnek kell hozzá. Ha én valakihez vonzódom, az nem belőlem jön hanem belőle.

És hogy miért sikerül ez a való életben jobban? Azt hiszem, megfejtettem a titkot. Mert ott nem kell egy pofavizit után megvizsgálni hogy pereg-e az a pornófilm és sémákba erőszakolni az embereket. Ott egyszerűen belekerül valaki az ember életébe, aztán észreveszi hogy kedveli a közelségét. Elkezd jólesni az érintése. És elindul a bogár...és pereg az a pornófilm is. Nem is tudni mikor kezdett el vonzani... És lehet, hogy ha az első látáskor kellett volna eldönteni hogy most vagy fekete vagy fehér, akkor semmi nem lett volna az egészből.

Ha visszatekintek azokra a szexuális kapcsolataimra, amikre visszagondolva most is libabőrös leszek ;) beleértve a komoly és komolytalanokat is, hát egyikbe sem azért mentem mert elvárás volt. Mindbe úgy mentem, hogy legszívesebben már rég letéptem volna a ruhát róla... És a másik kulcsszó: róla. Csakis róla. És nem másról. Nem önmagában a vágy volt a vágy, oszt jöjjön valaki...ez mindig csak konkrét személyről szólt. Annak hogy ez a testi vonzalom kialakuljon, pedig általában folyamata volt. 

Szumma szummárum, a szexuális élményeim többsége nem lett volna, ha egy találkozás után kellett volna ítéletet hirdetnem. Itt pedig ezt tesszük folyamatosan - és csodálkozunk rajta hogy nincs eredmény. Ennek már csak a vicc kategóriája, amikor kapunk egy levelet hogy nézd meg a lapom és ha szimpinek találsz, szexeljünk. Vagy én nem vagyok normális, vagy a világ. :(

Hülyét kapok a kényszerektől!!! :( Mintha ki kellene menni a táblához felelni. Az minden csak nem szórakoztató!!! Szórakoztató az tud lenni, ahol nem érezzük a tétet, nincs célorientáltság, kényszer. 

!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420170501184506.jpg

58 hozzászólás |

Ezért
#15 (2017-04-27 18:50:35)

Nagyon sok férfi sérelmezi, hogy a nők elutasítás helyett miért hagyják a leveleiket válasz nélkül.

Íme minden kommentár nélkül egy érv. Egy levélváltás.

> > > xxxxxxxxx írta (2017-04-24 22:58:23):
> > > > Szia xxxxxxxx vagyok 196 cm magas 120 kg súlyú barna hajú és barna szemű budapesti férfi, kizárólag ismerkedés céljából írok neked, alkalmi, tartós vagy akár komolyabb kapcsolat is érdekelne. Ha lenne kedved esetleg velem ismerkedni, akkor írj a xxxxxxxxxxx emailcímre, ha nem akkor elnézést kérek a zavarásért. Képem van, de csak kedvenceknek. Hely megoldható, utazás távolság nekem nem gond.
> > > 

Erre én:

> > pandora írta (2017-04-25 01:01:02):
> > > Szia!
> > > Honnan tudjam hogy lenne-e kedvem ismerkedni veled, ha nem tudok rólad semmit és nem látok képet sem? :-)
> > > 

Erre ő:

> xxxxxxx írta (2017-04-26 14:22:47):
> > kérésedre megjelöltelek kedvencnek így megnézhetsz engem és eldöntheted!
> > 

Be is jelölt. Nem írom le hogy nézett ki, mert ez ugyebár szubjektív. Legyen elég annyi hogy nagyon nem úgy.  :napersze:  Ezt írtam, miután megnéztem:

pandora írta (2017-04-26 20:36:45):
> Szia!
> Köszönöm a képeket.
> Egy teljesen más típushoz vonzódom, szerintem mi nem egymást keressük. 
> További sok szerencsét, puszi:
> Pandora
> 
> 

Erre ezt a választ kaptam:

szerintem magad sem tudod, ha meg nem akarsz ismerkedni, mi a fenének jöttél fel? igazából akarsz te ismerkedni? ha nem egymáshoz vonzódunk, minek kértél képet? az elején is irhattad volna, hogy menjek tovább, minek hülyitettél, egy nagy hatalmas kamugép vagy te is! leveszek egy pontot tőled ezért%

...

És persze le is tiltott, gondolom attól fél, hogy most veszettül üldözni kezdem vagy megerőszakolom, nem tudom...

*No comment. Hát ezért nem válaszolunk.*




84 hozzászólás |

Verseny
#14 (2017-04-09 03:57:57)

Kezdem magam úgy érezni mint a kisfarkú férfiak a pornókiállításon. :(

Következetesen azt látom, olvasom, hogy itt bizony olyan női társaság verődött össze, akik szexuális paraméterei bőven az átlag fölött vannak.

Az itt lévő nők felének sorozatorgazmusa van, a másik felének pedig spriccelős orgazmusa. Akinek egyik sincs, az is egy kósza numera alkalmával egy ismeretlen, nem összeszokott partnerrel is minimum 5-6-szor elélvez. Ja, és szemben azzal hogy a kinti világban a nők nagyon kis részének van hüvelyi vagy g-ponti orgazmusa, itt gyakorlatilag mindenkinek van.

Akkor most mi van?!

Kisfarkú férfi módjára próbálok magamnak mentséget keresni. Úgymint....khm... a kis farokra is van igény... nem a farok mérete minden...ésatöbbi. És ahogy a kisfarkú férfit nem vigasztalja hogy Magyarországon az átlag farokméret mindössze 13 centi, és ő a 16 centis farkával egyáltalán nem is számít kisfarkúnak...pedig az ítélet de! - mert Eropoliszon az átlagos farokméret bizony 18 centi, mit számít az országos átlag. :)

Szóval a nők szexuális igénye a felmérések szerint heti 1-2 alkalom, és 1 orgazmus. És ettől boldognak érzik magukat. Nem, nem elírás, és 2-ig még számolni is tudok bár késő van már ;) Elképesztő dolog lila viszonylatban, de bizony, a kinti világban a nőknél nem minden szex jár orgazmussal. Érzelemmel viszont igen. Pironkodva gondolok egy-egy rövidebb-hosszabb kapcsolatomra, amelyekben volt nem egy alkalom amikor nem is volt orgazmusom, mégis valami veszett jó volt a szex, egy folyamatos bódult állapotban leledzeni pár percnyi izomösszehúzódás helyett. 
Mint egy könnyed lubickolás ahelyett hogy ugranánk egy fejest, kimászunk, majd megint ugrunk, megint kimászunk...egy élvezetes fürdőzés, aminek a végén esetleg ugrunk egy fejest mielőtt kimászunk megszárítkozni, de nem biztos. Többnyire ugrunk...egyszer-kétszer, de semmiképpen sem kizárólag ezért mentünk a medencébe.

Ennek itt nincs létjogosultsága, hiszen itt orgazmusban mérjük a szexet. Kinek hányszor, mennyire, mennyi ideig, a másik oldalon meg milyen hosszú, milyen széles, hánylövetű. 

Ahogy itt tök hétköznapi dolog az anális szex vagy hogy betársulva az azonos neműek foglalkozzanak-e egymással, ugyanolyan hétköznapi kérdés, amiket rendszeresen kap az ember, hogy van-e sorozatorgazmusa, spriccelni szokott-e, és egyébként meg hányszázszor képes elélvezni és milyen hangerővel és hány percen belül. Kvázi milyen pornófilmet tud varázsolni a partnerének élő adásban...

Hhhhh...unom az ilyen kérdéseket. *Akkor most comingoutolok.*  :D 

Nincs sorozatorgazmusom. Nem szoktam spriccelni. Csak csikló orgazmusom van (ahogy odakinn a legtöbb nőnek). Száma 0-2 között van. 2 pedig csak összeszokott partnerrel (sors fintora, annak a partnernek akivel a legtöbb volt, 16 centis farka volt - de elég jól tudta használni). És ritkán, megfelelő csillag és egyéb állásnál. ;) 2-nél több csak vibrátorral. És egyedül, nem publikus produkcióban. Az átlag egy jó pasival 1. Ez van. :( Ja, és még valami. Nem szoktam sikongatni, sem a számat csücsöríteni (ahogy az itteni fotókon és a pornófilmekben alap). És ha már coming-out: nem szeretem ágyban a magassarkút, sőt, igaziból totál meztelenül és smink nélkül szeretem a szexet a legjobban. :) 

Mielőtt tíz év zárdára ítéltetnék, pár enyhítő körülményt azért felhozok védendő a "kisfarkú nők" mundérjának a becsületét.

Csiklóorgazmus ellenére imádom a kemény farkat ahogy belém hatol, és nem szeretem a félmerev farokkal lébecolást nyalifali címen. Imádok felül lenni, szeretem a szokatlan helyeket, körülményeket, játékokat. Hogy miért, amikor gyakorlatilag egyik sem fog "eredménnyel" kecsegtetni?! Mert van *agyam és fantáziám*, amit ezek veszettül felizgatnak. De nem élvezek el tőle! (Ahogy a kinti átlag)

Azt viszont kevésbé imádom, hogy ha számszerűsítjük az eredményeket. A rosszmájúak megjegyezhetik hogy nyilván azért mert lehet hogy nem én nyerném a Super Bowlt.  :napersze:  Nincs is szándékomban. Én csak úszkálok, a pornóelőadást, az aranyérmeket és egyéb trófeákat meghagyom másoknak, ahogy a szex utáni matrac-cserét, és a sikongatás miatti rendőrségi razziát is. :D 

A szex közbeni méricskélés és eredményvadászatnál jobban csak egy dolgot utálok. Amikor a pasi megkérdezi utána hogy hányszor. Ettől pedig pont annyira mászom a falra, mint a kisfarkú pasi a centitől. A szexnek nincs mértékegysége.

Kínában az étel finomságát böfögéssel mérik. Hát...szódabikarbónától is lehet jó nagyokat böfögni, mégsem mondjuk hogy az a legjobb étel.
A leghamarabb és legtöbbször egy LELO Soraya típusú vibrátortól tudok elélvezni, de valahogy mégis nagyságrendekkel jobb a szex egy férfivel.
Akkor most miben mérünk..?!

Ááááá...keresek egy kisfarkú pasit. :) :napersze: 

UI.: Addig meg simogatom a macskámat.  :vigyor:  ;)  :P 

16 hozzászólás |

Tűsarok
#13 (2017-03-29 23:34:12)

Egy tűsarkúban induló este garantál egy biztos katartikus élményt. Amikor az ember leveszi a cipőjét.  ;) 

Sok pasi (rossz) szokása, hogy a lapjára olyan fotókat tesz fel, ahol azt tekintheti meg a szemlélődő, hogy más nőket hogyan tett magáévá. Az egy dolog, hogy szerintem tuti nincs nő akire ez pozitív hatást gyakorolna, de ami most a bejegyzés témája, az a rajtuk lévő felszerelés. A ruháról majd később. Most a cipő.

Nem is akármilyen cipő. Minél magasabb sarkú, minél hegyesebb sarkú, minél szűkebb, minél műanyagabb. Kvázi minél kényelmetlenebb és minél életszerűtlenebb. Ami alapból tök rendben is lenne, ezek a cipők nem a Himalája megmászására valók és nem is a Kék túra megtételére. Amíg egy ilyen cipőt álló vagy ülő helyzetben visel az ember, kihívó, dögös, extravagáns, szexi. Katt egy fotó, valami fergeteges előjáték, esetleg egy menet az asztalon... De ugyanez az ágyban...  :o  ...elkezd baromira útban lenni. Kitépi a kanapé huzatát, az ágynemű huzatát, pózváltáskor beleakad jó esetben a lepedőbe, rossz esetben máshova, a legtöbb pózban vagy belemélyed az ágyneműbe, vagy ki kell a viselőjének csavarnia a lábát. Hogy a hős férfiún milyen sérüléseket tud okozni, abba bele sem gondolok. :) És látva ahogy belefúródik a bőrkanapéba vagy átlyukasztja a lepedőt...hááááát...nem tudom kinek mennyire erotikus látvány.

Persze én is öltöztem már szuperdögös cuccokba hogy elálljon a pasi lélegzete, de valahogy amikor az ágy felé kezdett tendálni az események menete, mindig jobbnak éreztem megszabadulni a cipőtől. Egyszerűen zavart. :(

Valahogy nekem a cipő az ágyban kicsit furi, természetellenes, sőt, egyenesen vicces. Mégis visszatérő motívum a csak-szex-és-más-semmi típusú képeken az ágyban cipő. Kíváncsi lennék, ki mit gondol a témáról. :) Akkora élmény szex közben cipőt viselni amiért érdemes kilyukasztani és szétkaszabolni a kanapét/ágyneműt/pasit? A végzet asszonya szerkó kötelező eleme? A sarka farokmerevítőként funkcionál? A nők önmaguk vagy a pasik miatt szenvednek benne? Mi benne a jó amit nem veszek észre?  :napersze: 

!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420170329233412.jpg

32 hozzászólás |

Így írtok ti...
#12 (2016-10-21 01:02:19)

Tudom-tudom, nem ezért vagyunk itt meg minden. De akkor is. Néha nem tudom megállni, még ha kőzápor fog fogadni, akkor sem. :)

Egy virtuális közegben alapvetően két lehetősége van az embernek hogy kezdetben mutasson magáról/magából valamit. A szavak és a fotók.

A fotókat már egyszer kitárgyaltam egy korábbi írásban, most a szavak jönnek. A tartalmat is kitárgyaltuk már sokszor és sokan. Azonban van még valami, ami nagyon sokat elárul valakiről. Az írásának a tagoltsága, a hossza, az írásjelek alkalmazása, a helyesírása. Körülbelül annyit számít, mint beszéd közben a gesztikuláció, a testbeszéd, vagy a mimika. Vagyis közel ugyanannyi mondanivalót képes átadni, mint maga a szöveg.

Tudom, hogy sokan mobiltelefonról neteznek, sokan sebtében a férj/feleség/főnökkel szembe fordított monitoron titokban, sokan nem magyar kiosztású billentyűzeten, stb. Ezért a melléütések egy másik körbe tartoznak. Az nem számít. De vannak következetes dolgok, amik elkezdenek kirajzolni személyiségjegyeket.

van például olyan aki vessző és pont és egyebek nélkül csak írja írja a szöveget se írásjel se nagybetű a mondatok között és úgy van vége hogy csak abbahagyta uff szóltam nagybetűk meg minek egyedül ezzel tudok némileg azonosulni mert ez egy gyors beszédnek felel meg és szándékos

Van , aki szóközöket tesz a vesszők és pontok előtt és után . Így . Ettől eltekintve egybefolyik minden mondata , akár egészen hosszú szövegek is , egyetlen bekezdésben . Kicsit dadogásnak tűnik .

Ennek a másik változata a helytakarékos.Aki soha nem tesz szóközöket a vesszők és pontok előtt és után sem.Így.Ettől aztán igazán egybefolyik minden mondata,akár egészen hosszú szövegek is,egyetlen soha véget nem érő folyamban.Ember legyen a talpán,aki áttekinti. 

Van, aki minden mondatát új sorban kezdi.
Így.
És megint.
Hogy figyeljetek.
Mert minden mondat hangsúlyos.
És fontos.
Valósággal koppannak a mondatok.
Mint egy vers.

De a nyelvészeti dobogós hely, amitől azonnali sikítófrászt tudok kapni, még mindig azé a népes táboré, akik szerint az igekötőket az igéktől külön kell írni. Úgy mint be megyünk, ki jövünk, át nézzük amit le írtunk, és aztán el szörnyülködjük magunkat, hogy milyen jól meg mondtuk. :)

Vajon a testbeszédre, a másik ember apró rezdüléseire is ennyi figyelmet szentelnek?

De ami igazán elgondolkodtat, hogy ilyen sok ember van, aki életében nem olvasott el egy könyvet, egy újságcikket, egy blogot, ahol a szeme hozzászokott volna ezekhez a tényleg alapvető dolgokhoz?

!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420161021010422.jpg

15 hozzászólás |

Kedvenc
#11 (2016-09-10 22:02:49)

Na most telt be a pohár!!!!
 :sir:  :sir:  :sir: 

Az igénytelen kedvencelgetéssel, az önkritikátlan pasikkal.

Egy mondatot sem tud leírni hiba nélkül, a reglapja egy facebookon keringő közhely idézet a saját képére formálva, nyüzsögnek benne a hibák, a vessző után nem bír szóközt tenni -brrrrrrrr tudom bennem van a hiba na de akkoris :D-, és azzal indokolja a levél hiányát már jó előre a reglapján, hogy na de csak 2 levél van... Igénytelen külső, igénytelen belső, igénytelen háttér, üres fej. 

Ha ő lenne az egyetlen, egy mukkot se szólnék. De a héten legalább a tizedik. Mi a faxot akar tőlem, nem veszi magát észre??? *Önértékelés, fiúk!!!*  :o Ha az ilyen egysejtű elolvasná a reglapom, talán leesne a tantusz hogy mi nem tudunk egymással beszélgetni. Szex meg nincs beszéd nélkül, bocsi. Akinek igen, azzal nem vagyunk egy bolygón. Nem Einsteint keresem -na jó, majdnem :D :D -, de azért az olvasás első osztályos anyag...ahogy a fésülködés, fogmosás, kézmosás sokaknál hibádzik...

Az ilyen pasiknak nincs tükre vagy fogalma sincs hol helyezze el magát? (rajtam aztán biztos nem)

Eddig válasz nélkül hagytam az ilyet. Na tessék pasik...reakciót akartok?! Íme. Kapott egy levelet tőlem. (Ja mert nekem nem csak kettő van ám!  :P )
Ezentúl innen fogok copy-paste válaszolni.

"Szia!

Láttam a kedvencnek jelölést. Illik válaszolni, bár megszólításra már nem telt, mert nincs 500 forintod csajozni. Ez szomorú dolog. Javaslom gyűjts még egy kicsit, mert nem vagyunk egy kategóriában. Esetleg segélyszervezeteknél is próbálkozhatsz.

A kedvencnek jelölést nem veszem kacsintásnak, sem figyelemfelhívásnak, annak veszem, ami. Lustaságnak, pongyolaságnak, kényelemnek, egyszerűségnek, fantáziátlanságnak.

A lapodon leírtakkal kapcsolatban pedig. Az idézet, amit te férfire fordítottál, eredetileg így hangzik:
"Egyszerű lány vagyok....Valakinek szép, valakinek csúnya, valakinek kedves, valakinek mogorva.Olykor csendes vagyok, máskor mindenkit túlkiabálok. Valakinek nyitott vagyok, valakinek zárkózott.Láthatsz okosnak, láthatsz butának, érettnek, bölcsnek vagy gyerekesnek, furcsának.Jelenthetek bármit az életedben, mégis ugyanaz maradok: egy lány, aki élt, remélt, olykor félt, de mindig csak álmodott...:)"

Díjazom ha valaki művelt és sokat olvas, de ilyenkor a saját gondolatoknak több helye, és létjogosultsága van.

További jó keresgélést!
Üdv,
Pandora
"

22 hozzászólás |

Szótár
#10 (2016-08-29 22:23:18)

Amikor engem valaki megkeres, legyen az kedvencnek jelölés, levél, privire hívás, én meg szoktam nézni az adatlapját. El is olvasom. Már akinél van mit. Minek ragozni? Hiszen azér' vagyunk itt, nehogymá' fárasszuk itt magunkat önálló gondolatokkal.

A kedvenc közhelyeim női értelmezésben:

*"Semmi jónak nem vagyok az elrontója"*
//nincs bennem se kezdeményezőkészség se fantázia, de ha olyat találsz ki ami nekem jó és nem kerül időbe és pénzbe, tennem se kell érte... minden potyázásban benne vagyok

*"Bevállalós vagyok"*
//nincs bennem se kezdeményezőkészség se fantázia, de ha olyat találsz ki ami nekem jó és nem kerül időbe és pénzbe, tennem se kell érte... minden potyázásban benne vagyok

*"Párokhoz csatlakoznék a hölgy örömére"*
//olyan nőt szeretnék, akivel csak a szex idejére kell találkoznom, előtte és utána bajlódjon vele valaki más...cserébe megtűröm a pasidat

*"Kedvelem a hosszú orális kényeztetős szexet"*
//nem mindig áll rendesen a farkam és nem is elég kemény, sokáig kell majd dolgoznod rajta

*"A tantrikus szex lelkes művelője vagyok"*
//nem süthetem el mert különben napokig nem áll fel és az asszony letöri a derekam

*"Barátság extrákkal"*
//akkor hallasz rólam ha meg akarlak dugni, aztán hetekre-hónapokra lelépek

*"Laza kapcsolatot keresek"*
//akkor hallasz rólam ha meg akarlak dugni, aztán hetekre-hónapokra lelépek

*"A személyes találkozásban hiszek"*
//nincs kedvem olvasni és csetelni, választok sültgalambot a katalógusból

*"Kor és alkat nem számít"*
//már olyan régen nem voltam nővel hogy csak luk legyen

*"Diszkréciót adok és várok"*
//nős vagyok

*"Ribancot keresek"*
//otthon egy papucs vagyok, majd itt megmutatom

*"Perverz nőt keresek"*
//prostit szeretnék de nincs pénzem, ingyen kellene

*"Nappali szabadidővel rendelkezem"*
//nős vagyok

*"Vedd figyelembe hogy csak két levelem van"*
//nincs 500 Forintom

*"A kedvencnek jelölést vedd egy kacsintásnak"*
//baromi lusta vagyok levelet írni, amúgy sincs egy önálló gondolatom sem, legyen már elég hogy megnyomok egy gombot, és dőljenek a nők

Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hatalmas tisztelet (annak a nagyon kevés) kivételnek, akinek igazán tökös reglapja van. ;) Van pár olyan is. Sajnos nagyon kevés. :(

19 hozzászólás |

Mit szeretsz csinálni?
#9 (2016-03-22 02:17:22)

Ez az a kérdés, amitől feláll a szőr a hátamon. :( 

De sokszor hangzik el errefelé!!! Általában eme kérdés az, ami után végképp tudatosul bennem, hogy ma sem volt jó ötlet bekapcsolnom a privit. Egyszerűen nem hiszem el, hogy hogyan képes egy pasi ezt a kérdést komolyan feltenni. Vajon kapott erre valaha is értelmes választ nőtől?! 

Mert mi nők nem *valamit* szeretünk csinálni...hanem *valakivel* valamit szeretünk csinálni ugyebár... És az hogy az pontosan mi, azt annak a valakinek a személye, kisugárzása, és a pillanat varázsa fogja eldönteni. Mert még mindig nem vibrátort vagy robotot keresünk. Ha ilyen egyszerű lenne...azt pasi nélkül is meg tudjuk oldani, parádés kínálat van a szex shopokban. ;)

Általában erre kihátrálok a beszélgetésből. De a napokban egyik éjjel ráértem, a kisördög is belém bújt...hát kihoztam a beszélgetésből amit lehetett.   :P 

Amikor elhangzott a bűvös kérdés, hogy vajon mit szeretek csinálni, azt válaszoltam, az partnerfüggő...kinél ezt, kinél azt. 

- Ha érdekel - tettem hozzá - elmesélem hogy pl. a legutóbbi barátommal mit szerettem a legjobban csinálni. 

- Wáááááá....az szuper - lelkesedett chat-partnerem. - És mi volt az???

- Imádtam a heréit kínozni. - huhhh ahogy elképzeltem hogy most elképzeli...jólesett a májamnak...kicsit gondolkodott, de folytatta a kérdezősködést.

- Úgy kicsit masszírozni? - próbált terelni.

- Dehogyis. Megmarkolni, összelapítani, nyújtani, tűket beleszúrni, gúzsba kötni, megkarcolni, megcsavarni... - jajjj az a Kisördög, csak most kezdtem belejönni. :D

- És nem fájt neki? - kérdezte remegő betűkkel. ;)

- Dehogynem. De azt kérdezted én mit szerettem csinálni...ha gondolod egészen részletesen elmesélem mit hogy bírt. - szerencse hogy nem volt kamera mert szakadtam a röhögéstől.

Előbb hosszú gondolkodás a túloldalon, szinte látni véltem a fájdalmas arckifejezést amint beszélgetőpartnerem elképzeli a hallottakat...aztán az addig baromi lelkes partnerjelöltemnek hirtelen aludnia kellett menni, merthogy másnap korán kell kelnie és hát folytassuk holnap, abban maradtunk.

Azóta sem hallottam felőle. :) :D  :napersze: 

Ennyit a tárgyiasításról meg az általánosításról...

Na kérdezze csak meg valaki mit szeretek csinálni...  :D  :D  :D 

!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420160322021722.png

22 hozzászólás |

Mr.Tökély
#8 (2016-02-20 05:04:16)

Itt minden nő megkapja, hogy Mr.Tökélyt akarja. Meg hogy összekeveri a szexpartnerkeresőt a katolikus társkeresővel.:) Merthogy valahogy a nők nem akarnak bárkivel válogatás nélkül ágyba bújni. Hát magamba néztem. És igen, azt gondolom, ha nem férjet keresünk, akkor is van egy ízlésünk ami meghatározza a hozzáállásunkat. Ez az ízlés velünk született, aztán formálódott...de valahol mindig ott bújkál.

Nem úgy kell elképzelni az elvárásainkat, hogy fúúúú de akkor csakis ilyet. Nem! Olyan talán nincs is. :) Inkább csak egy statisztika. Mert ismerjük magunkat és tudjuk hogy leggyakrabban milyen tulajdonságokkal bírók vitték át a lécet. Ami persze nem azt jelenti hogy enélkül lehetetlen, sokkal inkább azt, hogy valaki ezen tulajdonságokból minél többet birtokol, annál nagyobb az esély arra, hogy kialakuljon a joker, a nyerő: a vonzalom. 

Hiszen ami itt nincs felsorolva, és mindent visz, az a vonzalom, kémia. Ami megfoghatatlan, megfogalmazhatatlan, megfejthetetlen, jósolhatatlan...és felborogat minden szabályt. ;) Azért ha már így elgondolkodtam, hát összeszedtem, hogy _nekem_ milyen Mr.Tökély. :)

Szuper pasi lehet valaki külsőre (ez totál szubjektív) és lehet egy rakás más dologban, ami szinte ugyanolyan fontos. Persze minden szubjektív, kinek mi imponál. 

Hát itt az én Szuperpasim, Mr.Tökélyem, akinek a statisztikám szerint legnagyobb valószínűséggel a lábai előtt hevernék. :pirul: 

Külsőre:
- van haja, nem kopaszodik és nincs is kopaszra borotválva a feje
- 180 centinél magasabb
- nem néz ki az arca a koránál idősebbnek, nem pufi
- normálisan öltözik, nem divatbolond és nem képzeli magát tininek sem
- természetesen férfiasan izmos (nem kigyúrt), egy kis pocak szexi dolog, de semmi rengő háj
- izmos feneke van, férfiasak a combjai
- szőrös láb és mellkas
- nem hiányoznak látható helyen a fogai :-)
- jó illatú, ápolt 
- nem borostás, nem szakállas

Szexualitás:
- átlagos méretű farka van, nem rendkívül nagy és nem is rendkívül kicsi, viszont jó kemény :pirul: 
- egylövetű, nem téveszti össze a szexet a teljesítmény túrával
- de azért szinte minden nap van kedve
- kedvence az 1 férfi + 1 nő felállás ;-)

Képességekre:
- simán fel tud emelni engem
- nem a sült galambot várja hanem olyan fajta aki tesz a dolgokért
- képesség szinten ismeri és alkalmazza a helyesírás szabályait
- ismeri az informatika vívmányait, és tudja használni a kommunikációs csatornákat

Személyiségre:
- őszinte, optimista, kitartó, türelmes, önálló, határozott, értelmes
- udvarias, de nem nyálas
- hűséges, amíg van egy kapcsolata nem hajszol másikat
- van humorérzéke

Eropoliszos viselkedésre:
- laza, nem nyomulós, nem görcsöl a célon, élvezi az ismerkedést is
- érdeklődő
- a szexen túl is van véleménye bármilyen témában
- olvasni is tud, nem csak fényképeket nézni
- nem titkolja az arcát, végzettségét, foglalkozását, és általában semmit ami a másikat érdekli
- ha egy nő épp nem ér rá azt nem veszi személyes sértésnek, hanem annak ami
- szeret kérdezni és figyel a válaszokra
- nem "csak a személyes találkozásban hisz", hanem abban is hogy odáig el kell jutni hogy azt vele a nő is akarja
- jó ha tudja mit akar, de még jobb ha fogalma sincs :)

Egyéb:
- független, és barátnőkből háremet sem tart
- dohányzik, vagy nem zavarja ha én igen
- szeret éjjel sokáig ébren lenni
- nem az ország másik végében van

Hát így hirtelen. :-D Figyelmesen olvasva feltűnhet, relatív elég kevés az olyan paraméter a felsoroltak között, ami egyszerű adottság, a legtöbb olyasmi amiért lehet tenni. Mégsem nyüzsögnek akik ilyenek, eddig csak pár olyan valakit ismertem meg itt, aki a tulajdonságok többségével rendelkezett.

De álmodni azért lehet... :-D

21 hozzászólás |

Farokkép
#7 (2015-09-01 08:06:49)

Először is. Azért itt és nem a katolikus társkeresőben regisztráltam, mert nem férjet keresek. Persze sokak agya annyira egyszerűen van bedrótozva, miszerint vannak a férjkeresők és vannak az ingyenkurvák akik bárkivel és bármikor csak kemény legyen és álljon (utóbbi inkább a pasik vágyálmaiban nem a valóságban), a kettő között nincs senki és semmi. 

Pedig a kettő között van az igazság. Másokról nem nyilatkozom, de azt hiszem, általánosságban is nyugodtan elmondható, hogy némi kedvesség, ismerkedés, figyelem, bizalom, vonzalom, idő és energia ráfordítás minden nőhöz kell. Ahhoz is aki nem férjet keres. Mert nem bújunk ágyba egy farokkal, csak egy egész emberrel. Mert kicsit meg akarjuk ismerni, és nem, nem és nem a farkát!!! Vonzódni csak az egész emberhez lehet. Legfőképpen az agyához. De ha maradunk a külsőségeknél, akkor fontos a szeme, a mosolya, a gesztusai, a keze, a mozdulatai...fontosabbak mint hogy hogyan futnak az erek a farkán és hány centi átmérőjű.

Előre bocsátom, most olyan szemszögből nyilatkozom csak, amikor 1 nő keres 1 férfit. Tudom hogy ez már kissé divatjamúlt :) de mit csináljak...én még voltam kisdobos és úttörő, ültem Trabantban, egy rakás régimódi dolgot szeretek, és urambocsá hetero vagyok, és egyetlen pasi kedvéért sem fogom eljátszani a biszexet aki egy pasin szeretne 10 nővel osztozni. Szóval a szempont 1 darab nőként 1 darab férfi megtalálása, aki megfelelő (hogy mire, azt majd egy másik bejegyzésben, mert egyeseknek legalább annyira bonyolult). :)

Azok a pasik, akik farokképpel regisztrálnak, igazán elmesélhetnének hogy milyen megfontolás vezérelte őket a fotó választásakor. Egy nőkkel teli helyiségben előhúznának a farkukat bemutatkozás helyett?! Ez komoly?! Vagy ez lenne a pasik szűrője, hogy olyan nőket keresnek akiknek ez a bemutatkozás bejön? Vagy ezzel demonstrálják hogy ide csak a farkukat hozzák és senki ne közelítsen a fejükhöz? De mégis miből gondolják hogy eredményt fognak ezzel elérni, amikor a nők egyfolytában következetesen tiltakoznak?! 

A másik probléma a farokkép minősége. Sötét szobában durrbele ahogy épp farokverés előtti állapotok vannak, fehéregyensúly-állítás, színhelyesség, fénymérés, távolság beállítás az ugyan minek kéne...nem is lehet ha felülnézetből készül a kép suttyomban a monitor előtt egy alsó kategóriás mobiltelefonnal. Legtöbbször sötét háttér előtt közelről jól megvakuzva egy hihetetlenül gusztustalan irreális színű hústömeg, ha elég közelről fotózzák, akkor még a kicsi távolság miatt óriási torzulással, és a szőrtüszők jó közelről felnagyítva. Egy-egy begyulladt pötty tarkítja a képet a százszorhasználatos borotvától. Gatya jó esetben nem látszik, rossz esetben letolva térdig, zoknival kombinálva. Ennél csak a lankadt farok közelről fotózva a kiábrándítóbb, amikor kikandikál a kinyúlt alsónadrágból. 

(És hogy picit magamnak is ellentmondva, abban mégis megerősítve a minőség fontosságát, van itt az Eropoliszon egy farokkép, ami olyan vonzó és tökéletes, hogy amint megláttam, írtam az illetőnek és megismerkedtem vele mert kíváncsi lettem a fejére. Kiderült hogy profi fotós...szóval amatőrök talán ne próbálkozzanak egy ilyen veszélyes témával.)

A háttér meg...ugyan kit érdekel. Hogy a sarokban látszik a halomba dobált koszos ruha, gyerekjátékok, női illatszerek, pornókép a monitoron. Ebből látszik, hogy az ilyen képpel rendelkező férfiak egyetlen működő testrésze a farkuk, mert ha nem így lenne, akkor ők maguk észrevennének mi a bibi a fotóval. A nők viszont akik megnézik a fotót, az egészet nézik meg. A hátteret is, a test többi részét (ha van), a ruhát, kezet (hogy mennyi koszos körmöt láttam azt már fel sem sorolom...). Ha már valaki közszemlére teszi a farkát, annyi jóérzés (vagy jóízlés) lehetne benne, hogy nem a 2 éves gyereke járókája mellett teszi.

Ami még ennél is jobban kiábrándít egy fotóban, amikor a nőt kereső férfi olyan fotót tesz fel, amin egészen közelről meg lehet tekinteni, hogy mit csinál egy másik nővel. Kérdem én, volt már olyan férfi itt, akinek ez bejött? Akinek egy ilyen fotóra hanyatt-homlok omlott egy normális nő a karjaiba? El nem tudom képzelni, de cáfoljatok meg, ha volt ilyen!

Mert lehet hogy bennem van a hiba, de rám az ilyen fotók ellenkező hatással vannak. Még ha szexpartnert is keresek, de nem farkat hanem embert. Elsősorban arcot, kezet, mosolyt, gondolatokat, sármot, férfiasságot ami lenyűgöz, és kíváncsivá tesz a farka iránt. :) És ha már test: vonzó mellkast, izmos hosszú combot, ápolt kezet, és ha ezek megvannak, akkor lehet hogy elkezd érdekelni milyen a farka. ;) De nem fényképen, köszönöm, azt már inkább személyesen tanulmányoznám. :)

Vagyis első körben egyáltalán nem érdekel valakinek a farka, sem lankadtan, sem állva. Az sem érdekel, hogy másik nővel mit csinált. Egy másik nő látványa terpesztett lábakkal meg aztán végképp nem érdekel, főleg a fent már ismertetett fényviszonyok között, begyulladt szőrtüszőkkel, virsli ujjakkal ahogy még szét is húzza vagy magába nyúl. Egyiktől sem gerjedek be. :) Inkább elgondolkodom, vajon van olyan nő, aki megnézve egy ilyen fotót, azt mondja: hűűűű...pont ez kell nekem - és már egyezteti is az időpontot?! 

Kizárt. Helyette valószínűleg ugyanazt gondolja amit én...hogy ismét egy igénytelen, felületes, figyelmetlen, önző pasi, aki az agyát a farkában hordja, faék egyszerűséggel úgy gondolja a szexhez csak a farkára van szükség. Óriási tévedés. :( 

46 hozzászólás |

A Gonosz II.
#6 (2015-08-16 20:55:21)

Ülsz a buszon, kibámulsz a semmibe. Mennek a fák, de te nem látod őket. A saját könnyeidtől. Nem érzed az eső utáni esti levegő hűs illatát, mert a torkodat egy keserű vasmarok szorítja össze. Megint eszedbe jutott. Eszedbe jutott ami egykor volt, vagy lehetett volna... de nincs, nem lehet, nem sikerült. Talán nem is úgy volt, talán csak képzelted az egészet. Tudod hogy nem szabad ezen gondolkodni, tudod hogy nem szabad emlékezni, tudod hogy nem szabad felidézned az arcát, a testét, az illatát, a mosolyát. Mert fáj, nagyon fáj. Nem szabad arra gondolnod milyen volt amikor jó volt, főleg nem arra hogy hogyan romlott el. Nem szabad. Látod, megszegted a szabályt, és most fáj. Most fúródik a mérgezett kés a szívedbe, most kezdi el a mérget a vérkeringésed széthordani a testedbe, hogy a legeldugottabb helyen is hasson, hogy még a lélegzetvétel is fájjon. Te pedig hagyod. Hagyod mert gyenge vagy.

Rendben. Akkor játsszuk ezt. Ami nem öl meg, attól csak erősebb leszel!

Hát idézd fel az első mosolyt, az első szót, az első randit. Idézd fel, amikor a kamerában először megláttad. Ahogy beleremegtél, fennakadtak a szemeid, áram ütött beléd, azt dobolta a füledben a vér: "Ő az". Emlékezz az esti órákra, ahogy vártad a 10 órát, amikor tudtad hogy belép a skypra, és minden pillantásod a képernyő alján kereste hogy az ikon mikor vált zöldre...és amikor zöldre váltott, az izgalomra, hogy nem, még nem írsz neki, írjon ő...és ő írt, mert ő is várt téged, ő ugyanúgy várt, ugyanúgy akart... érzed már mennyire fáj?! Akkor ne csináld félig, gondolkodj csak tovább! Emlékezz rá, hogy majdnem kiesett a kezedből a telefon amikor először felhívott, hogy levegőt sem kaptál, hogy megbabonázott a hangja, hogy le kellett ülnöd mert remegtek a lábaid. Idézd fel ahogy idétlenkedtél és zavarban voltál. Azért ültél le a padon fordítva mert tudtad hogy a másik oldalon nem szép a fogad, és még nem jutottál el a fogorvoshoz. Emlékezz rá, hogy tűzként égetett a tekintete ahogy érezted a combodon. Hogy az első randin zavarodban lefotóztad, aztán meg éjjel órákig bámultad a fotóját mert nem tudtál vele betelni. És ha még nem fáj eléggé, akkor jusson eszedbe amikor azon az éjszakán beírta a csetbe hogy "Welcome!", felkelt a kamera elől, hátralépett pár lépést, széttárta a karját, te pedig csapot-papot ott hagytál, és rohantál hozzá. Rohantál életed legcsodálatosabb éjszakájába, hogy egy olyan élményt élj át amilyentől a Himalája is ledőlne, a sivatagok is kizöldülnének, a Hold is leesne, a Föld letérne a pályájáról ha ugyanezt az energiát kapná, mint ami felszabadult akkor benned. 

Látod, ezzel jár ha megszeged a szabályokat. Most sírsz mint egy kisgyerek. Akkor kell gondolkodni, mielőtt az ember tesz valamit, és nem utána! A tűzzel játszottál, és játszol most is. A halottakat el kell temetni, különben csak kísértenek. Számodra rég halott. Egy zombit melengetsz, csak nem akarod látni. Még mindig nem bírod abbahagyni? Csak jönnek és jönnek az emlékek?!

Akkor gondolj arra is amikor először hazudott. Csak kicsit, csak épphogy. Alig vetted észre. Aztán az a pár kis furcsaság, a titkok. Hétköznapi kérdések, amikre nem válaszolt. A bántó megjegyzései. A kedvetlensége a szexben. Mindegy volt mit veszel fel, neki semmi nem tetszett. A káromkodások, szidások, amikor ráírtál az erón, amikor másokkal volt elfoglalva. Az eltűnések napokra. Aztán a lavinaként felbukkanó áskálódó ex, és a döbbenetes másik élete amiről nem is álmodtál. Sírj csak, vállaltad, hiszen megbocsátottál. Emlékezz csak arra a pár hónapra, ami még jutott így a szépből és jóból, és hagyd hogy az agyad legmélyére hatoljon a kétségbeesés. Gondolj arra is hányszor mondott nemet, hányszor bántott ok nélkül és szándékosan, hányszor élte ki rajtad minden haragját és frusztrációját a világ iránt, hányszor részletezte a hibáidat, hányszor utasított vissza, hányszor hazudott. Gondolj arra, mennyire gyűlöli a világot, és mindenkit aki sikeres benne, gondolj rá hogy gyűlöli a fajtádat! Jussanak eszedbe a megválaszolatlan leveleid amiket órákig írtál, a folytonos bizonytalanság amiben tartott. Idézd fel ahogy azt akarja veled elhitetni hogy benned van minden hiba, hogy csúnya vagy, buta, és életképtelen. Ahogy kiszívja az önbizalmad, az életerőd, a hited, az optimizmusod, elvesz tőled mindent amitől ember és nő vagy! Jusson eszedbe hogy az első éjszakán túl soha többé nem volt olyan, hogy eleinte kicsit volt önző, aztán nagyon, míg végül csak hagyta magát. Jusson eszedbe hányszor aludtál el sírva, és hányszor nézted a plafont amikor ő aludt.

Észre sem vetted hogy mész tönkre, hogy mész egyre beljebb egy sötét és kietlen zsákutcába. Belenéztél a szemébe, beleszagoltál a nyakába, és azt hitted a világ máris tökéletes, és semmi nem számít. Most pedig itt vagy, a saját börtönödben amibe zárt, és azt hiszed, itt az utad vége, nincs tovább.

Ideje visszafordulni! 

Hát gondolj az utolsó képre. Nézz a szemébe, idézd ide, a busz ablakára az arcot, most szabad, hiszen álmodban is látod, színezd ki a képet, nézz szembe vele a könnyeiden át, de gondold végig azt is hogy milyen az igazi arca és mit tett veled.

És amikor mindezeket végiggondoltad, hagytad hogy minden porcikádat átjárja, kitöltse, elzsibbassza a fájdalom...amikor úgy érzed olyan üres lettél hogy innen már nincs tovább... akkor engedd el a képet, töröld le az ablakról!

Hunyd be a szemed, vegyél egy mély levegőt, és gondolj arra is, hogy minden tél után tavasz jön, és a legszörnyűbb és legsötétebb éjszaka után is eljön a reggel, és kisüt a Nap. Elég ha addig kibírod. Már csak egy perc és felmelegít a napfény. Jól döntöttél, csináld is végig.

Valaminek a vége egy új dolog kezdete.


!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420150816205638.jpg

12 hozzászólás |

Miért vagyok itt?
#5 (2015-08-13 17:59:52)

Ma egy beszélgetés alkalmával sokadszor tették fel nekem a nagy kérdést.
Mármint hogy miért vagyok itt. :)

Amikor egy férfi ezt a kérdést felteszi, az általában azért van, mert nem pattantam ágyba köszönés helyett. Mondjuk az efféle elégedetlenkedésekkel nem foglalkoznék, de a minap olyan pasi tette fel a kérdést, akinek az IQ-ja nincs a béka alsó felén, így megpróbáltam nem csípőből válaszolni, hanem gondolkodni miért is. Nem is olyan könnyű válaszolni, mint azt első ránézésre gondolná az ember.

Nyilván aki ide beköltözik, az azért teszi hogy szexpartnert találjon. Akkor miért rójuk mi nők a köröket, miért is nem várjuk tárt lábakkal a pasikat?! :) Mert attól hogy regisztrálunk ide, még nem fogunk magunkból kifordulni. Az hogy szeretünk szexelni, még nem azt jelenti, hogy minden személyiségjegyünket, szokásunkat, ízlésünket, elővigyázatosságunkat, erkölcsi érzékünket a kukába dobjuk, és zombiként kiürült aggyal, bagzó macska módjára, feltartott popóval felkínálkozunk minden arra tévedő hím számára. :) Hát nem. Mert úgy nem az igazi. 

Ha valaki elmegy horgászni, mit szólna, ha a halak maguktól beugrálnának a vödörbe, még a botot sem kéne előszedni?! Hol lenne benne az élmény, a tett, az elismerés, a kellemes időtöltés, a játék ami az eredményhez vezet? Anélkül mi lenne benne az érdekes? :) Ha valaki egy magas hegy tetejére akar menni, miért nem helikopterrel teszi, zsipsz-zsupsz, legyünk túl rajta...hanem edz, gyakorol, dacol az elemekkel, és néha a tíz körmével kapaszkodva, kockáztatva az életét, hódítja meg a hegycsúcsot. :)

A szex miatt vagyok itt, mint bárki más. Csakhogy nekem mit jelent a szex, abban már lehetnek különbségek. Nekem nem közös maszturbálást jelent, nem is egymás fizikai kielégítését. Ezért nem regisztráltam volna. Ha beérném ennyivel, arra mindig vannak alkalmas partnerek, a múltból, jelenből... de valamit mégis keresek. Azt a pluszt, ami megőrjít, amitől nagyon akarom, pont akkor és pont vele. :) Hogy ez éppen összejön-e, az számtalan véletlenen múlik, csak azt lehet tenni érte, hogy mindenki önmagát adja. 

A legjobb forgatókönyv, ha nincs forgatókönyv, nincsenek konkrét célok, ha valaki csak szimplán nyitott a világra, érdeklődő, laza. Valahogy én is így vagyok itt. Nincs konkrét cél, csak tekergek itt, ismerkedek, beszélgetek, és ha valaki felkelti az érdeklődésem, akkor úgyis megy magától. Hogy merre? :) Hát ez egy másik kérdés. Akár arra is. ;-)

12 hozzászólás |

Spontaneitás
#4 (2015-07-16 13:33:50)

A blogokat, hozzászólásokat, adatlapokat olvasgatva eltűnődtem.

Nekem kicsit testidegen az a szituáció, hogy egy fotó megnézése után lebeszéljem valakivel, akkor ki lesz fölül meg alul, és kész-passz. Ennyi lenne a szex?! Hely, idő, paraméterek, technika?!
Szerintem nem csoda hogy olyan sok találkozó nem jön létre mert megfutamodik valamelyik fél. Mert ez így testidegen. És nem csak nekünk nőknek...szerintem a férfiaknak is! Ha egy pasi szemszögéből nézem, akkor is fura lenne. Milyen igénytelennek kell lenni ahhoz, hogy biztosan kijelentse hogy igen, tuti megdugom azt a nőt, anélkül hogy valaha egy pillantást váltottam volna vele. Ez olyan mint egy elvárás. Az elvárások pedig nem igazán növelik a libidót...egyik félnél sem.

Erre jön az a közhely, hogy ez itt egy szexpartner kereső. :)

Igen-igen....de nem lehet úgy felfogni ezt az egészet, hogy olyan emberek vannak itt, akik nyitottak egy-egy kalandra, nem pedig kétségbeesetten erőltetik azt?

Ha egy találkozó úgy van megbeszélve, hogy "csak úgy", akkor mindenki sokkal lazább, senki nem dől a saját kardjába, ígéreteibe, elvárásaiba. Maradna a jó öreg flörtölés, fantázia, és meg is tenné talán a magáét. Talán nem számítana kudarcnak, ha "csak" egy jó program jött létre. Olyan rossz program ha két független ember megbeszéli hogy elmennek egy strandra közösen? Vagy neadjisten egy éjszakai fürdőzésre? ;) És egy jó program közben sok minden történhet, kinek-kinek fantáziája szerint...és nem a cseten találná ki az ember hogy mit szeretne, hanem amikor ott és akkor él a varázs. Ha pedig nem él a varázs, "csak" eltöltött valakivel egy kellemes délutánt ahelyett hogy egyedül döglött volna a tv előtt. :D

Olyan rövid a nyár. Melegek az éjszakák. Olyan sok izgi hely van, olyan sok izgi helyzet van. A pillanat varázsa csodákra képes, mindenféle ígéret nélkül is. ;) 

Nem léteznek itt olyan pasik, akik szeretnének csak úgy egy jó kis éjjeli iszogatást vízparton, fürdőzést, sétát, biciklitúrát, mozit, mittudomén....élni, élvezni a lehetőségeket, lazán, az idő/eredmény miatti görcsölés nélkül? :D Akik nem akarják előre eldönteni egy este-éjjel programját? Akiknek szórakoztató akkor is ha nem húzták be előre a rublikába a vonalat? :) 
Ha vannak, akár társaságban, többen is ;) szívesen csatlakoznék hozzájuk...

Elveszett ötlet ez errefelé? :)

9 hozzászólás |

Ég és föld között
#3 (2015-06-05 15:52:09)

Tegnap egész nap különböző repülőkön ültem, két átszállással háromszor. Két reptéren kellett több órát várakozni. 
Eddig mindig vasárnap utaztam, tele családokkal, síró gyerekekkel, hátizsákos turistákkal. Most úgy jött ki a lépés, hogy hétköznap, munkaidőben utaztam.

Wooooow...ha ezt tudtam volna. :D
Nyoma sincs a gyerekcsapatoknak, tele a gép (meg a reptér) jól szituált pasikkal, farmer-zakó kombóban, vagy ami még ennél is jobban tud izgatni, öltönyben. Laptoptáskával, szép kézzel, stb. :) És magasak, komolyak, öntudatosak. Mmmm...igazi aranybánya. :) Persze leginkább szemlegeltetésre, de az se elhanyagolható szórakozás az ember lányának egy hosszú és unalmas úton.

Köln-Bonn és München között közvetlenül mellettem ült egy ilyen fickó. Már a beszálláskor megbámultam milyen jó pasi. Persze finoman, ne vegye észre. :D Elképedtem, amikor pontosan abba a sorba farolt be ahova az én jegyem is szólt. Le is tette magát, a külső ülésre, mire kedvesen elnézést kértem tőle hogy most keresztül fogok rajta mászni (az én jegyem a belsőre szólt az ablakhoz). Felpattant, beengedett. Leültem, gondolatban épp azon bánkódva, hogy majd közénk fog valaki furakodni, amikor a fickó visszaült, de nem a külső, hanem a középső ülésre. ;) Kívül nem is ült senki. Hűha.

Becsatoltuk az öveket, felszálltunk. Kibámultam az ablakon. De mint a macska, amikor látszólag másfelé néz, közben pedig minden idegszálával hátrafelé figyel. Egyszercsak a combja összeért az enyémmel. Finom, véletlen érintés volt. Épphogy. Nem húztam odébb az enyémet. Nem volt tolakodó. Lehet hogy tényleg véletlen volt. Aztán újra és újra. Ezt játszottuk egész úton. :)

Aztán hozta a stewardess a kaját, italt, a fickó kedvesen rám mosolygott ahogy továbbadta nekem. Megittuk az almalénket szépen egymás mellett, gondolatban pedig...huhhh...hát egészen mást csináltunk. Aztán felhajtottuk a tálcát, elhelyezkedtem az ülésemben, kinyújtott lábakkal. A keze a karfámon, finoman a derekamhoz ért, de épphogy.

Ahogy kibámultam az ablakon, azon gondolkodtam, hogy vajon tudják a pasik, hogy mi nők miket bírunk elképzelni? Még szerencse hogy nem. Mert bizony azon gondolkodtam, hogy mit szólna, ha simán megsimogatnám a belső combját, vagy a farkát. :D Elképedne? Szólna egyáltalán valamit? Felháborodna? Megbotránkozna? :D :D Aztán azon gondolkodtam, vajon áll-e a farka. Aztán azon, milyen lenne úgy szexelni, hogy csak a legszükségesebb ruhákat veszi le az ember...

Hiába próbáltam másra gondolni, alaposan felizgatott. Azzal együtt hogy semmit nem tudtam róla, csak hogy puha, érzéki az érintése, izmosak a combjai, jó minőségű az öltönye, ápolt a keze, laptopot hord magával, és németül kérte az italt. Semmi többet nem tudtam, és ezzel együtt, akkor, abban a pillanatban baromi jó lett volna vele. :D

Rövidebbnek tűnt az út mint bármikor. Sajna nem történt több a kis játékunknál, mert Münchenben a kijárat felé vette az irányt, én pedig a transit felé, az újabb átszálláshoz. A kijáratnál megtorpant, hátranézett hogy arra megyek-e. Nem arra mentem. :(

Búcsúzóul még zavartan összenéztünk, aztán eltűnt a tömegben.
!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420150605164742.jpg

17 hozzászólás |

Miből lesz a cserebogár?
#2 (2015-05-14 01:49:40)

Pár hónapja voltam tagja ennek az érdekes katyvasznak, és még tapasztalatlanul felvettem minden olyan privit, ahol volt fotó, és az nem egy farok volt. Így kezdtünk beszélgetni.

Érdekes fickó volt, nem felületes, nagyon értelmes, gyorsan gépelt, néhány elütéstől eltekintve semmi helyesírási hiba. Imponált hogy figyel rám, hogy van a dolgokról véleménye, és azt akkor is kimondja ha nem egyezik az enyémmel. Egyáltalán nem akart azonnal ágyba bújni, inkább fesztelenül próbált ismerkedni, különösebb célok nélkül, mintegy megfigyelve a világot. Minden érdekelte, és minden témában otthonosan mozgott, de nem kritikátlanul hanem egy kiforrott világképpel. Ezek a tulajdonságok - pláne egyben - elindítják a bogarat, milyen lehet vele... ;) Látni akartam kamerán, egyoldalúan, olyan önző vagyok de azért én mindent akarok módon... :D Lovagiasan belement a játékba. Sötét volt a szobában, rossz volt a kamera, alig kivehetően egy elég gyerekes sziluettet láttam, zavarban, világító szemekkel - mint a tévében az éjjellátó kamerákkal...kicsit zombis kivitelben. :)

Hááát...nem győzött meg, és mivel ütötte a vasat hogy találkozzunk és nézzünk egymás szemébe, halogatni kezdtem. 
Attól is féltem, hogy nem tetszik nekem...és hát féltettem az önbizalmam attól is hogy én nem tetszem neki. Erre minden okom megvolt, mert tőlem jóval fiatalabb volt. Az ember ösztönösen a korosztályát látja a legjobbnak. Kezdtem beletörődni, hogy szellemi varázsa ellenére mi nem fogunk találkozni.

De volt pár olyan beszélgetésünk, ami nyomot hagyott bennem. Felvettem az érdekel listámra, és elnéztem, amint kilép-belép...privire hív, vagy levelet ír...néha a kezem remegett az egéren, szívesen felvettem volna...de nem tettem. Aztán abbamaradtak a kísérletek. Nem esett jól neki, és erre minden oka megvolt. Hónapokig szem elől tévesztettük egymást. Aztán egyszercsak ismét feltűnt az életemben. Akkor úgy gondoltam, jöjjön aminek jönnie kell, és szinte azonnal találkoztam vele.

Arra készültem, egy fiatal nyakigláb srácot fogok látni pár szál pehellyel az állán :D ...tét nélkül mentem a találkozóra, egy jó beszélgetés reményében. Mégcsak ki sem öltöztem különösebben. Soha nem felejtem el, ahogy kiléptem a metró kijáratán, és megláttam...

Egy magas, izmos, dögös pasi állt velem szemben, szexis arccal, gyomromig hatoló szemekkel, finom de erős kézzel, férfias mozdulatokkal. Fekete farmernadrágban, feszes hosszú ujjú pólóban, félhosszú bőrkabátban, (számomra) tökéletes alakkal. Én meg csak álltam, lepergett előttem az ismeretségünk, és nem tudtam másra gondolni, minthogy ezt elbaltáztam. :( Beszélgettünk is. Pont olyan volt, mint a cseten, csak még sokkal okosabb és határozottabb. Kezdtem lassan egyszerre érezni magam esetlen tininek és túlkoros óvodásnak. :( 
Talán egy vagy két órát beszélgettünk...nem is tudom, mert mint egy kábítószer, megtöltötte minden érzékszervem. Szexi combja volt. :)

Persze már semmi nem volt olyan. Már megbántottam, már csalódott, már olyan lapokat játszottam ki amiket nem lehet visszavonni. Kíváncsi volt már csak hogy ki van a billentyűzet mögött, nem több. Ahogy én régen. Amikor még azt hittem, semminek sincs tétje, az ember bármit mondhat, bármit megtehet. :)

Nem biztos hogy értette, hogy igen, én elmegyek a bot végéig, lejátszom a játékot mert úgy az igazi, és hogy nekem kell egy kis stressz is. :) Vagy értette...ki tudja.
Beszélgettünk és elköszöntünk. Pont úgy, amiért nem akartam vele találkozni. De azt hiszem, egy önbeteljesítő jóslatba sikerült úgy beleélni magam, hogy végül beteljesüljön. C'est la vie. Majd mással, máskor, máshol...ez Eropolisz. :) Itt aztán mindenki pótolható ugyebár. Töröltem mindenkit aki 40 év alatti. Biztos ami biztos.

Hónapokkal később Münchenen át utaztam észak-Németországba, és a repülőtéren amíg vártam a másik gépre, beléptem a dohányzóba. Nagy terem, tele asztalokkal-székekkel, pulttal. Késő este volt, csak egy srác álldogállt benn. A megszólalásig hasonlított rá. Mintha áram ütött volna belém, míg tudatosult hogy nem ő az. A fickó érdeklődőn nézett rám, szemlátomást tetszett neki hogy tetszik nekem. Iszonyat zavarban voltam, igyekeztem kerülni a tekintetét és összeszedni a hűvösebbik felem. Elindult felém, én meg kihátráltam, és szinte elfutottam. 

Rájöttem, hogy hiányzik. Meg is írtam neki. Visszatettem a listámba, és még sokáig néztem ahogy kilép-belép...és már nem hív, nem ír... mintegy mementóként, hogy soha nem mindegy hogy viselkedünk...és hogy nem minden az aminek elsőre látszik. :) 

19 hozzászólás |

A Gonosz
#1 (2015-04-30 04:42:29)

Rögtön más tollával ékeskedek. Lesz ez majd másképpen is, de ez a kis írás olyan szépen megfogalmazza egy érzés lényegét, hogy még a szám is tátva maradt amikor olvastam. Fogalmam sincs, honnan való, de nem én írtam. Viszont tökéletes. :)

"A Gonosszal való szex mindig motiválóbb a Rendessel való szexnél. A Rendessel nem szexre vágysz, hanem beszélgetésre, törődő kézfogásra, nyugtatásra. A Rendes megbízható, kedves, kiszámítható.

A Gonosz felkavar, bizonytalan, kétes. Belebetegszel, hogy mikor jön, hogy jön-e még egyáltalán, hogy feloldozzon. Szeme gonosz, arca sokat megélt, mégis izgatólag hat az érzékeidre. Ebben akarsz megfulladni örökre. Nevetése luciferi, megjelenése gyanút kelt, humora rosszindulatú, mások vesztét akaró. Világa énközpontú, modora lekezelő, bántó. Esze, mint a tenger, agyában a hatalom. Észjárása hidegrázó, módszerei könyörtelenek. A Gonosz bárkit, bármikor megszerez. Egy hipnotizőr, ellene szól minden ésszerű érv. 

A Rendes polgári foglalkozású, megnyerő külsejű, rendezett körülmények között élő, tisztességes szándékú.

Mégis a Gonoszra vágysz, bár undorító és megveted magad. Testileg függőségben tart. És nem csak testileg, a vele való együttlét mélyrehatóan intellektuális és érzelmi. Arra gondolsz, tovább lehet lépni, vissza a Rendeshez, mégis vonz folyton és visszavonhatatlanul a Gonosz. A pillanatnyi vonzásból állandósuló és erősödő késztetés lesz. A Gonosszal a szex a lelkedig hatol. A Gonosszal egész éjszakás egyetlen aktus. A Gonosz mindenkinél kímélőbb és mindenkinél kínzóbb, hideg és meleg, fájó és életet pótló, jó és rossz. Nem is vagy magadnál, de az ő hangját hallod, kérdezel, és beszélsz legbelső dolgaidról. Az egyetlen, akinél megszűnik létezni az agyad. Rabszolgává válsz, aki képes bármit megtenni. Nem hagyományosan szereted, hanem megszállottan, érzékektől vezérelve, a gyilkolás határán.

Leszarja a világot, nincs törvénye, istene, főnöke. Tudod, hogy minden együttlét közelebb visz egy lépéssel a halálhoz, a szex gyilkosság, megölöd magad a másik emberben, testében, lelkében. Te is gonosszá válsz, megtisztulnál, bosszút állnál rajta, mert beszennyezett, magadon, mert hagytad magad, a világon, mely karjába taszított. Az együttlétben fájdalom van, magány kiszolgáltatottság, ragaszkodás, halál, feltámadás. Szeretet, ami abnormális, értelem, valami egészen egyedileg izgató, humor,  játék. És keserűség.

Elmegy, nem hív, várod, kedvesen biztat, nem enged elszakadni.
De a Rendes nem tudja kárpótolni azt a jót, amit a Gonosz adni tud..."

27 hozzászólás |

[1-19]


A blog RSS feedje.












A felhasználói élmény biztosításához Eropolis cookie-kat használ. Tudj meg többet.     Rendben, elfogadom.