A Gonosz

Sosem hittem a fekete-fehérben... színesebb a világ ennél, legalábbis az enyém. Mindenkiben van gonosz... és az sem evidens, hogy kihozza belőled az adott partner. S ha igen... akkor csűrhetjük-csavarhatjuk picit és akár már arról is beszélhetünk, hogy most akkor ki is a "gonosz"? :) avagy... rossz az, ki rosszra gondol!  :D  

Erről - vagy legalábbis a témához kapcsolódóan - Kiss Tibor művészúr örökbecsű sorai jutnak eszembe:

"Szép az Isten, de annyira idegen,
rút az ördög, de nem hagy hidegen.
Övé a film és enyém a videó,
üres a szív, de hajt még a libidó."

Aztán jön a refrén:

"Csak a vágy alaktalan sziréna hangja hajt
a dögre vad hiéna rajt.
Ahol a halál parfümillatú,
pokolra hív a randevú."

És mily meglepő, a Quimby opusz címe: Libidó.

Ajánlom a teljes szöveget és természetesen magát a dalt is, nem csak a topic miatt, de természetesen azért is.

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/6352/quimby/libido-zeneszoveg.html

Szeretnék bemutatkozni. A nevem: Devil Laci, alias Lakatos Joker Winettou :-D

#czjohnny: alább válaszoltam, h sztem miért ostobaság... az 'és kész' a 'hagyjon már békén' udvariasabb formája - gy. k.

#zaphir: 
Szeretnélek megnyugtatni. Egészen biztosan nem most úszott el ennek lehetősége! Kár ezért emésztened magad!

No, akkor beszéljünk az ostobaságról:

Sokan nyomják ezt a van-e köztünk kémia szöveget. Nyilván mindenki érti, hogy mit akarnak ezzel kifejezni. De, ha van köztünk kémia, akkor az azt jelenti, hogy hatunk egymásra, van köztünk kölcsönhatás, reakcióba lépünk stb. Ezek mind igazak akkor is, ha két ember hányingert kap egymástól...
Egy dolog, hogy hatalmas közhely, a másik, hogy mellé még jó nagy hülyeség is. (Ilyen amikor vki alátámasztja, hogy miért is gondol vmit hülyeségnek. Bár kétségtelen, hogy az "és kész" érvelés is sok energiát és kreativitást igényel)
Szóval ha csak egy kis kémiára vágyik valaki, akkor javaslom például a Blaha aluljárót...
Remek, ha valaki az alapvető vágyát sem tudja értelmesen megfogalmazni. :)

Mindenféle személyeskedés pusztán a véletlen műve. Tehát nem illetek negatív jelzőkkel senkit, a félreértések elkerülése végett. Írásom pusztán az általános emberi hülyeség ellen irányul.

#pandora: Fú... figyelj, az idézet szerintem ostobaság és kész. És szerintem nem tudod, hogy mi az a személyeskedés, mert folyamatosan személyeskedsz velem... Tényleg, ha nem szóltam volna, bölcs maradtam volna. Hagyjuk. További jó blogolást és elmélkedést és minden jót. Köszi, hogy energiát fordítottál rám és válaszoltál.

#pandora: Nem tudtam, hogy ismerjük egymást személyesen... Ez a helyzet, amit idéztél egészen könnyedén kezelhető megfelelő önismerettel és önbizalommal. De nem szeretnék további személyeskedésbe elmenni. Örülök, hogy megtaláltad a kommentelők között, akivel egyetértésre jutottál!

Google Translate:

Az a lényeg, hogy ti értitek.

Nemcsak az nem érdekel, hogy nem értek meg vmit, de azt sem akarom belátni, hogy lenne itt egyáltalán valami, amit meg kéne értenem.

#pandora: Az a lényeg, hogy ti értitek.

#ducinyuszi: Van olyan, hogy valaki Rendes, de amikor összegabalyodsz vele akkor Gonosszá válik. De csak a szexben. Egyébként meg nagyon-nagyon Rendes. Szerintem ez a tökéletes partner. Nekem hihetetlen szerencsém van, hogy megtaláltam. Ha jól értettem neked is ilyen van. 

#pandora: Az általad, vagy az írás által, rosszfiúknak nevezett férfiak nem lehetnek polgári foglalkozású, megnyerő külsejű, rendezett körülmények között élő, tisztességes szándékúak? Dehogynem. Az más kérdés, hogy Te (vagy én) az a nő vagy-e (vagyok-e), akinek épp ezt a formáját akarja hozni.

Én a "rendesnek" is csak a rosszfiús oldalát tudom értékelni, az izgat, azt találom érdekesnek, egyáltalán: csak azt veszem észre.

További jó kalandozást és írást, bár szerencsésebb saját gondolatokat megosztani, mint NAGY IGAZSÁGOKAT...

*pandora*: 

Csak az érti, aki benne volt-van. :)
Kívánom, hogy a befejezés neked is olyan legyen, amilyenre vágysz.  ;) 

#ducinyuszi: 
Nyuszi,  hát nem veszed észre,  hogy a Gonosz és a Rendes ( ha már így nevezzük)  nem kívülről érkezik,  hanem Te magad akarsz ilyen,  vagy olyan lenni. 
A férfi legfeljebb alkalmas arra,  hogy vele  valamelyik oldalt megelhesd. 
Egyébként nem csak a férfiak privilégiuma ez,  mert a nőknél ugyanúgy megtalalhato. 
Én is átéltem már ilyet. 
S,  azért állítom,  hogy a dolgok benned jatszódnak le,  te valtozol,  mert ahogy írtad is, egyszer csak kezdtél rátalálni önmagadra. 
Pedig Ő meg akkor is ugyanolyan Gonosz volt. 
Engem pl., már rég elengedett a Gonosz, ( nem szeretem ezt a szót, ) 
amikor én meg mindig olyan akartam lenni. 
Nekem csak jóval később jött a magamra találás. 
Tehát,  összegezve :
Olyan pasit/nőt fogunk ki magunknak,  amelyik oldalt meg szeretnénk élni. 
A felelősség sosem másé. 
És bármikor vissza csinálhajuk az egészet,  csak akarunk kell.

Fordítok magyarra:

Bármivel kapcsolatban odabaszva, hogy ez ostobaság mindenféle érvek nélkül, azt jelenti, hogy kurvára betalált a dolog, de képtelen lenne az illető beismerni.

*pandora*: 

Összetalálkoztam a "Gonosszal" és rabul ejtett. Fogva tartott. Egyszerre jártam a mennyet és a poklot. Egyszerre adott és elvett. Egy idő után menekültem volna, de képtelen voltam. Aztán egyre több lett a pokol, és még mindig nem tudtam elszakadni. A pokol legmélyebb bugyraiban éltem minden nap. Soha, soha nem gondoltam, hogy így kifordulhatok magamból... ÉN!? Pont én? 

De egy idő után a fájdalom túl sok volt. Túl nagy. Túl erős. A gödör túl mély. Túl sötét. Minden nap belehaltam abba, hogy Ő nem engedett. Pedig kértem, hogy hadd menjek. De nem, Ő soha nem engedett. De én már nagyon szabadulni akartam. Nem akartam több könnyet. Nem akartam több bizonytalanságot. Nem akartam több szenvedést. Nem akartam több gonoszságot... Azt reméltem, történik "valami" amiért képes leszek elszakítani a láncaimat. 

És egy nap történt "valami". Nem, nem a Rendes jött, ő még váratott magára. Történt valami, amitől lehullt a szememről a fátyol. És már nem tudott rabul ejteni és fogva tartani. Mert láttam. Tisztán, fájdalmasan élesen. És láttam mindazt a gonoszságot, aki Ő volt. És láttam engem mivé tett. Beleláttam végre a lelke mélyére, és olyan szennyet és sötétséget találtam ott, amitől megrémültem. Hogy lehetséges, hogy Ő ilyen? Hiszen annyira más volt... De rájöttem, hogy nem Ő mindig ilyen volt, csak pontosan tudja, hogyan kell egy nőt elvarázsolni és rabul ejteni, majd játszani vele. Mert ő gonosz. Mert neki az létszükséglet. Ez élteti! És akkor képes voltam a láncot elszakítani. Egyszer és mindenkorra.

Az idő telt, és bár sokan próbálkoztak, de nem találtam egyikükben sem azt a valamit. Nem, nem a Gonoszt kerestem, abból elég volt egy életre. Megtanultam, hogy nem éri meg! Azért a pillanatnyi gyönyörért nem éri meg a fájdalom, nem éri meg a lánc. De nem is a Rendest akartam. Azt akartam, akiben épp megfelelő arányban van meg a Gonosz és a Rendes is. Lassan én is magamra találtam. Végre én én voltam. És amikor eljött az ideje, akkor eljött az a Rendes, akiben ott volt az a csipetnyi Gonosz is, pont annyi, hogy felkavarjon teljesen, de pont annyira "Rendes", hogy ne fájjon, hogy kimondhassam: boldog vagyok. Az arany középút a jó. Akivel ha úgy akarjuk a szex vad, gátlástalan, észvesztő, ahol minden vágyunk valóra válik. Ha úgy akarjuk, gyengéd, szerelmes szeretkezés. De aki soha nem bántana, aki törődik azzal akit szeret, gondoskodik róla, vigyázza, óvja, minden szavát és kívánságát teljesíti, és mindennél jobban szereti. 

Hogy megérte-e a Gonosszal lenni? Ha a fájdalmat nézem, azt mondom: NEM! Ha azt nézem, amit tanultam belőle, azt mondom: IGEN. Igen, mert lehetővé tette, hogy újra önmagam legyek. Hogy megtanuljam amit meg kellett tanulnom. Meglepő módon ő vezetett el ahhoz, hogy rám találjon a Rendes ezzel a csipetnyi gonoszsággal. És most boldog vagyok a "Rendes-Gonosz"-ommal. :) 

Nekem két dolog jut erről eszembe:
A Gonosszal való szex vad,gátlástalan orgia.Lelked,tested legsötétebb vágyai.A pillanatnak létezel és elsődleges az én kielégülése.
A Rendessel való szex az szeretkezés,szerelem és nem számít a gonosz csábítása,az önző alantas vágyak.A másiknak élsz,Ő a középpont nem saját magad.A pillanatnál sokkal tovább tart s ha szerencsés az ember akkor élete végéig.
Szerintem mindenkinél eljön az idő amikor  ha lehet a Gonosz által nyújtott pillanatnyi öröm helyet inkább a Rendestől kapott hosszantartó boldogságot választaná.

Bocsi, de ez egy akkora ostobaság, amit ide bemásoltál! (Tehát nem téged illettelek a jelzővel, a félreértések elkerülése végett...)

Mindenből kettő van , ez a dualitás .
Igen-nem .

Illetve , egy dolog az , csak a hozzá kapcsolódó viszonyunk kettős .
A fejünkben választjuk szét mert- nem tudunk - nem vagyunk képesek másként hozzáállni .
Szükségünk van a kategóriákra , így vagyunk bekódolva .

Ezen belül , a szexre vonatkozó kategóriák , Gonosz , Rendes , épp úgy agyban hozzákapcsolt " fiókok " .
Ám , ha már így "sikerült" a dolgokat szétválasztani , akkor nem árt megismerkedni mindkét szélsőséggel , hogy jobban átlássuk az egészet .
Ha csak az egyik felére van rálátás , akkor a világnak is csak egy darabját ismerhetjük, ezért érdemes törekedni az egész megtapasztalására .