Medvetánc: M, az új kaland

Étterem, nagyobb társasággal érkezünk. A mostanában oly divatos, svédasztalos étterem, ahol x pénzért 2-2,5 órát eszel-iszol. Sok vendég, és ehhez mérten viszonylag sok pincér. Csinos csajok, és pasik itt is ott is, 24-50 éve között. Mikor belépünk, köszönünk. Ez valahogy mostanában feltűnő jelenség lett, mert több ember(szabású)társunk, takarékossági okokból elfelejti. Ezzel az apró gesztussal viszont felhívod magadra a figyelmet, így már akár érdekes is lehetsz. Volt a fiúk között egy magas srác, aki nagyon széles mosollyal köszönt vissza. Helyet foglalunk, mindenki nézelődik, próbáljuk felmérni, mit lehet. Háttal ülök, így nem látom ki érkezik az asztalhoz. Megfordulok, és örömmel nyugtázom, hogy a széles mosolyú srác lesz a pincérünk. Próbáljuk összeszedni ki mit kér, de elég lassan sikerül. Látom hogy az egyik lábról a másikra állva próbálja a történetet gyorsítani. Átveszem az irányítást, megpróbálom felszabadítani.- kedves uram, kérem hogy amit eddig kértünk, hozza ki, és mire visszajön, ígérem a többit is kitaláljuk, igyekszem felhasználóbarát lenni. Valamit mosolyogva, kicsit hadarva mond, de nem értem.- elnézést, mit tetszett mondani?- semmi, semmi csak vicceltem, mondja kicsit elpirulva, közben megsimogatja a kezem. - nem értettem, kérem mondja el újra, kíváncsi vagyok rá, próbálom nyugtatni, adni a lehetőséget.- azt mondtam uram, hogy most fel akar használni, vagy használni akar, vagy barátot akar?Upsz, felkérés keringőre?- hát, igazából ez mind jól hangzik, ki kellene választanom közüle, hogy melyik legyen az első- mondom, és közben a szék karfájáról a kezem, rá a derekára. Apró remegést érzek, így folytatom. Lejjebb csúszik a tenyerem, megmarkolva a fenék pofát, majd egy kis legyintéssel rácsapok.- aahhh, ilyet nem szabad kedves uram, én dolgozom ám!- tudom, én is dolgozom a kettőnk kommunikációján- felelek mosolyogva. Zavartan rendezi a jegyzeteit, és elindul hogy kihozza az első kört. Mosolyogva visszafordul, és mondja: igyekszem vissza, hogy tudjon felhasználni uram, ha így megfelel.- köszönöm, nagyon várjuk.Szerencsére a többiek nem figyelnek, így a flörtölés nem szúr szemet senkinek sem. Összegyűjtöm a maradék rendelést is, és látom jön is az első kör.- jobb is, hogy két körbe kérünk, látom nem is férne több a tálcára. Nem is szabadna többet, nehogy megerőltesd magad - mondom mosolyogva. Azt gondolom, ha már a fenekét simogattam, megengedhetem magamnak, hogy tegezzem. Kiosztja az italokat, majd leteszi a tálcát, és rám néz, várva a folytatást. Elsorolom az italokat, és mosolyogva mondom, hogy lenne egy különleges kérés is.- ohh, remélem engem kér - nevetve.- igen, azt is, de most itt az ital lenne, azt majd később- mosolygok én is rá. Tálcát kézbe fogja és elindul, persze hogy megnézem a fenekét. Olyan markolni való, feszes, tetszik. Az asztalnál beszélgetnek a többiek, én jelzem, elmegyek mosdóba. Elég keskeny a közlekedő rész az asztalok között, néha félre állok, hogy elengedjem a szembe forgalmat. Látom, hogy jön szembe az új ismerős, gondoltam letesztelem. Szándékosan a kezemet kitartva, mikor mellém ér, megsimogatom a combját. Fogadja, és úgy mozdul, hogy a lába közé csússzon a kezem. Érzem, még a nadrágon keresztül is, hogy kellemes, az ami ott lapul. Csak egy pillanat, de az idő szinte megáll. Egymásra nézünk, látom a kölcsönös kíváncsiságot a szemében.- jaj, elnézést, nem akartam megütni - mondom. - semmi gond, uram, remélem nem ez volt az utolsó- mondja kacér mosollyal a szája sarkában.MÍg a mosdóban voltam, kihozták a második kör italt is, így sajnos nem találkoztunk. Több, kisebb adagot szedtem, így többször is járkáltam. Ha összetalálkoztunk, azonnal mosolyogva biccentett. Vajon lehet belőlünk még valami? Gondolkoztam. Igazából én vagyok a domináns, ha kezdeményezni akarok, akkor azt nekem kell. Megfordultam, és elindultam megkeresni. Az egyik asztalnál állt, éppen rendelést írt össze. Megálltam a sarkon, és vártam, de közben ránéztem, jelezve, rá várok. Végzett is, és elindult felém.- segíthetek uram? - kérdezi mosolyogva.- nem tudom, kinek kell jelezni, de a férfi mosdóban valami gond van a wc papír adagolóval. - ó, abban az egyik illetékes én vagyok! - mondja huncutul.- leadom ezt a rendelést, és megyek megnézem, mit tehetek!- ó az remek, akkor ott megvárlak!Kicsit mintha gyorsabban szedi a lábait, legalább is nekem úgy tűnik, de lehet hogy képzelődöm?Megyek a mosdóba, szerencsére üres, így bemegyek a fülkébe, hogy még véletlenül se legyen foglalt, mire ide ér. De már nyílik is az ajtó, és diszkrét kopogás az ajtón. - Itt van uram? - igen, itt, gyere csak.Belépett a fülkébe, én pedig már be is reteszelem az ajtót. - ott a gond elől, mutatok a wc csésze irányba, és közben a kezemmel már fordítom is arccal előre. Tudja mit akarok, már gombolja is a nadrágját, letolja és előre dőlve megfogja a porcelánt. Megsimítom hátulról a farkát, ami már érezhetően reagál. Ujjaim a fenekét kutatják, a rózsa szinte hívja az ujjaimat. Elindulok befelé, de csak a prosztatáig, közben megmarkolom a golyóit. Mély sóhaj szakad fel, és próbálja még jobban felkínálni magát. Hátrahúzom a farkát, és azzal a lendülettel már be is kapom. Mélyen benyelem, élvezem az ízét, pont jó méret, el tudnám fogadni rendszeresen is. Kényeztetem, szopom, közben az ujjaim a popsit fedezik fel. Érzem hogy remegés fut át rajta, ugye nem? De, igen, sok volt az élmény, fiatal barátom teleélvezte a számat. Finom a sperma, kell a fehérje, nyelem hogy ne vesszen kárba. Remegve élvez, több részletben lövi belém. - elnézést uram, nagyon felizgatott! - mondja halkan.- semmi gond, de most ezt befejezem, aztán te jössz! Letisztítom, kiélvezem még egy kicsit, aztán megfordítom, és lenyomom a wc-re. Kigombolom a nadrágomat, letolom az alsót és már húzom is a fejét a farkamra. - Ügyes kislány, mindjárt mindent a szájába vesz! - mondom neki, és elkezdem dugni a száját. Élvezettel teszi, kihasznál minden millimétert a kényeztetésre. Szívja, közben a nyelvével a makkot stimulálja. Nem bírom én sem sokáig, és elfojtott hörgéssel a torkára élvezek. Nyeli, közben próbálja még a maradékot is kisajtolni belőle. Alapos tisztításban részesültem, még a golyók is kaptak szopogatós puszit. Megsimogattam a fejét, az álla alá nyúlva felemelve a szemébe néztem. - köszönöm, ez isteni volt, de még a neved sem tudom!- M, hívj eMnek. Én köszönöm, és elnézést hogy nem én szolgáltalak ki elsőre, de ahogy csináltad, nem bírtam magammal.- semmi gond, én köszönöm! Szedd rendbe magad, én kimegyek. Felhúzom a nadrágot, kilépek a fülkéből. Nincs senki, kezet, szájat és arcot mosok. Megtörlöm magam, akkor lép be egy idősebb úr. elindul a fülke irányába.- ne siessen bátyám, karbantartás van, mindjárt felszabadul a fülke!Kilépek a mosdóból, és visszamegyek az asztalhoz. Lassan indulni kell, letelik az idő. Rendezzük a számlát, én közben a szememmel M-t keresem. Kérek a fizető pincértől egy papírt és tollat. Felírom a számomat, és fölé csak ennyit: keress meg!Elindulunk, megköszönjük a vendéglátást, és mikor odaérek hozzá, a kezébe nyomom az összehajtott cetlit. - nagyon köszönöm a mindent KIELÉGÍTŐ kiszolgálást! - mosolygok rá.- mi köszönjük, ha megvoltak velünk elégedve! - hangzik a mosolygós válasz. Mire a parkolóhoz érek, csippan a telefonom, egy új sms: M vagyok, szia!