Na ez már nagyon kezd rutinná válni, az életemben. Legalább tíz évet szenvedtem, mire el tudtam engedni!
Nem arra fgyelek, amit körülöttem tesz, mond mindenki! Hanem arra, ki az? A szemembe néz e? Egyántalán bele bír e nézni? És a mondantója, tette visszavonhatatlanul felém irányul e! Nehéz idők voltak mikor ezt tanultam! De sikerült! Ha bárki akar valakitől valamit, legyen azvpozitív vagy negatív szerintem alap, hogy egyenesen a szemébe is el tudja mondani.
Kemény dolgok ezek, de egy barát szerintem itt kezdődik. S ha haragszik rám valaki az is! Elém mer álni s hajlandó logikus "normális hangvételű" vitát levezetni!
Te mit gondolsz erről?