Nem semmi, hogy mennyire tudja az embert feszíteni egy két ember emléke. Méha alig birom kibírni hiányát, néha meg vannak amikor magával ragad az emléke s beszélni szeretnék vele. Mert annyira vidámmá tesz az emlék. De persze vannak hibák is miket alig bírom ki, hogy ne gyűlöljem magam miatta egész nap. Neked szoktak ilyen érzéseid kenni?
#voltitt: Szerintem egyértelmű, hogy introvertált ;-) Igyekszem minél kevesebb sérülést gyűjteni, mert a felépülés túl sok energiába kerülne, amit érdemesebb lenne hasznosabb dolgokra fordítani.
#moon-kitty: Ez nehéz ügy szerintem! Nem az emlékgyűjtéssel van a gond. Hanem fontos tudni introverzáltak vagy extroveltáltak vagyunk s sz mit is jelent pontodan!
Minél frissebb az ilyen emlék, annál fájdalmasabb. Ezért igyekszem minimalizálni az emlékgyűjtést, amíg nincs lehetőségem megállapodni. Ezt sokan nem értik meg.