Ha most abbahagyod: agyonverlek…

…ordította. Szopjál te kurva! S elhittem, hogy nagyon megver, ha most leállok. 
Vannak olyan randik, amikről nem tudom eldönteni, hogy milyen volt, s erről egy hónap után sem sikerül kialakítani az érzésem. 
-Ne hagyjon nyomot a testemen - jelöltem ki a határaimat. A felnőtt emberek közötti kölcsönös beleegyezésen alapuló szex minden formáját elfogadom, azzal, hogy e mondatnak minden egyes szava fontos.
Üzenetváltásként még átlagosnak mondanám a történetet, benne a kedvelt és nem kedvelt fordulatokkal. A beszélgetés már hosszúra nyúlt, kezdtem “kamusnak” könyvelni a pasit. 
Mit lehet veled csinálni?
Szub vagyok, azt csinálsz, amit szeretnél.
Torkozni lehet?
Igen.
Mit szeretsz?
Ha használnak.
Dugható vagy? Csók? BB? A farkad tabu? Csúnya beszéd? Pofon? Köpés? - ostoroztak a kérdések
Dugás csak gumival, az összes többire: igen uram a válasz. 
Miben leszel? Milyen ruha lesz rajtad?
Olyan, amit le tudsz venni.
Combfix, magassarkú
Ahogy kívánod
Biztos kamus, s éppen veri - gondoltam. Jöttek a nem szeretem kérdések is:
Engem csak nőként érdekelsz. Felöltözve jönnél?
Nem, utcán nem járok így?
Smink?
Az se.
Itt sminkelnél, s öltöznél át?
Igen, ha lehet.
Engem csak csajként érdekelsz. mondta el újra a mondatot, amit a legkevésbé szeretek hallani. Azon voltam, hogy elköszönök, tényleg ritka a találkozás, ha ilyen hosszúra nyúlik egy beszélgetés.
Aztán jött a konkrét: 
várlak holnap délelőtt. Ha ideértél írj, megmondom a kapukódot. Az ajtót nyitva hagyom, jobbra a második a fürdőszoba. Menj be, s ha kész vagy írj. Az elmenetel ugyanígy. Megfelel? 
Sminkelem magam a tükör előtt. Néha flowba vagyok ettől, máskor izgalomba. Utóbbinál remeg a kezem, s ez nem tesz jót a precíz mozdulatoknak. A “csak csajként érdekelsz” nyomás alá helyez, szeretnék nagyon szép sminket készíteni, ehhez minden adottságom korlátozott. Megtanultam már, hogy nem a lehetetlent kell elérnem ilyenkor, nem magamnak kell tetszenem, elég ha a partner kívánatosnak lát, s e felett nincs hatalmam… 
Kiléptem a fürdőből, megláttam, olyan volt, mint a képen a vártnál alacsonyabb.
Menj be a szobába - mondta, mindjárt jövök, csak kiengedem a kutyát.
Hálószoba ággyal, leültem a szélére és vártam. Nem kellett sokat. Bejött és minden hétköznapi kommunikációt mellőzve, rögtön a szerepéből parancsolt rám:
Térdre ribanc!
Ez tetszett. Nincs szánalmasabb annál a szerepjátéknál, amit már közben sem hiszek el, s ez elég határozott volt. Letérdeltem, hátul összefontam a karjaimat, mint egy rendes szolga. Elővette a farkát a sliccén keresztül, s közelebb állt hozzám.
Akarod?
Igen.
S ekkor jött a meglepetés… kaptam egy akkora pofont, hogy megijedtem. Nem játék pofon volt, nem paskolás, azt hittem elered az orrom vére.
Igen uram - javítottam ki magam, kezem továbbra is hátrakulcsolva.
Akkor szopjad!
Tettem a dolgom. Kimondottan jó farka volt, kemény, nem túl nagy, de nem is kicsi, szívesen játszottam vele. Durva volt, használta a szám, a torkom, marokra fogta a hajam, s ráhúzott tövig, öklendezni kezdtem, nem kaptam levegőt, próbáltam kihúzni a számból, de nem engedte, csak amikor már érezte, hogy nem bírnám tovább. Kapkodtam a levegőért, s durr, egy újabb pofon. Majd vissza tövig, befogta az orrom, három, kettő, egy… levegő. Kezével nyúlt mélyen a torkomra, leköpött, bele a számba, majd szétkente az arcomon. Belőlem is dőlt a nyál a torkom igénybevételétől, ami nem is nyál, inkább valami nyúlósabb édeskés váladék. Szeretem. Közben végig mocskosul beszélt, rám nézz te kurva, szétbaszom a szád, eszedbe ne jusson a kezedet használni! Kurva vagy? Egy olcsó faszéhes ribanc? Időnként lassított, s olyankor a kedvenc mondatom is elhangzott: jó kislány. Aztán újabb pofon, hajtépés, fojtogatás. Nem volt menekvés, finomkodás. Volt félelem bennem, nem értettem magam. Szerintem erősebb fizikumú vagyok mint ő volt, mégis ettől a szereptől elgyengültem. Kiszolgáltatottnak éreztem magam, s nem tudtam eldönteni, hogy ez játék-e, nem tudtam megállítható e benne az elszabadult vadállat. Nem volt menekülőszó, nem vagyok biztos benne, hogy kimondtam volna, de a határán voltam. 
Most pedig megkurlak te szajha! - jött a felszabadító mondat. 
Mert, ha a szituációból nem is szabadulok, a pofonoknak legalább vége. Kívánsága szerint pucsítottam az ágyra, a seggemet kezdte püfölni, de ezt már kimondottan élveztem. Heréimre is rávert egy nagyot, attól felszisszentem, mert borzasztóan kellemetlen volt, de szerencsére ezt többször nem csinálta. Kurni kezdett, ugyan azzal a vadsággal és szenvedéllyel, ahogy torkoztatott. Ezt a részt már inkább élveztem, de nagyon vadul nyomta. Nem volt már kontrolom a testem felett, forgatott hasra, hátra, oldalra. Egyszer csak leállt.
Te beszartál?! Mocsadék. 
Nagyon rosszul éreztem magam, még nem fordult ilyen elő velem, alaposan mosakodtam ki előtte, nem győztem fogadkozni…
Vagy én basztam ki belőled a szart? Na mindegy. Akkor szopjál!
Igen uram.
Hanyatt feküdt az ágyon, a lábai közé térdeltem és szopni kezdtem. Már csak szavakkal irányított. Gorsabban! Keményebben! Éreztem, ahogy közeledik az orgazmushoz, azt nem éreztem, hogy ez mikor fog eljönni. Nem bírtam már, lassítani próbáltam, de rám ordított:
gyorsabban te kurva, abba ne hagyd! Abba ne hagyd bazdmeg, mert megöllek!
S ekkor végre megéreztem a számban a kilővő magját. Azonnal lenyeltem, megelőzve ezzel az újabb büntetést. Ellazult, elcsendesedett, elpilledt. Mintha több éves felgyülemlett feszültség távozott volna az ondójával. Elfáradtam én is, pár percet feküdtünk így szótlanul, s csak ezek után történt meg az első “emberi” beszélgetés. Jól vagy? Kérdezte. Aha, volt a válasz. Kifelé már minden gyorsabb volt, nem sok smink maradt az arcomon, amit le kellett volna mosni. A lépcsőházban sem tudtam eldönteni, hogy ez most játék volt vagy valóság. Ma sem tudom. Lehet tényleg megölt volna, ha abbahagyom idő előtt. Nem nyafogok. Igazi kalandra vágytam, s ez az volt, még ha át is lépte az előzetes elképzeléseim határait. Amikor erre a randira gondolok izgalomba jövök, de nem hívtam azóta, s ő sem engem.